Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
pixabay
A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy a Nat-ot a folyamatos monitorozás mellett ötévente felül kell vizsgálni, s az új munkaverzió augusztus 31. óta elérhető. Kérdésre elmondta, hogy Csépe Valéria az új Nat-tervezetet kidolgozó kutatócsoport szakmai vezetőj azt a tájékoztatást adta, hogy eddig mintegy 60 helyről érkezett vélemény a dokumentumról.
Maruzsa Zoltán úgy fogalmazott: a kormány célja, hogy a magyar diákok versenyképes, a munkaerő-piacon és az életben is jól használható tudással rendelkezzenek, és a nemzeti kultúrát közvetítő oktatásban, nevelésben részesüljenek. Ennek nagyon fontos eleme a Nat - tette hozzá. Kitért arra is, hogy kiegészült a kerekasztal, a szakszervezetek is bekapcsolódtak a munkába, s így teljessé vált a résztvevők köre.
Komoly kritika az új alaptanterv tervezetéről: hű maradt a centralizációhoz
„Ez a NAT továbbra is nagy mennyiségű tananyag megtanítására kötelez, részben azzal, ami már most benne van, részben pedig azzal, hogy újból kötelező kerettanterv fogja még inkább részletezni a tananyagot" - írja a Nemzeti alaptanterv (NAT) pénteken közzétett tervezetéről Nahalka István oktatáskutató.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke arról beszélt, hogy a Nat munkaverziója erős szemléletváltást tükröz, amire már nagy szüksége volt a köznevelés rendszerének. Fontosnak nevezte, hogy az első négy év arról szóljon az iskolákban, hogy az alapkészségek megerősödnek, fejlődjenek. A következő éveknek pedig arról kell szólniuk, hogy a minimális közismeret megszerzésén a túl továbbfejlesszék az alapkészségeket. Hozzátette: nagyon bizakodóak, bár tudják, hogy a puding próbája az evés. Ahhoz, hogy mindez megvalósuljon a pedagógusoknak és az oktatásirányításnak is nagyon sok teendője van.
Szabó Zsuzsanna, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke azt mondta: az országos vezetésük úgy döntött, minden olyan munkában részt kívánnak venni, ahol az oktatásról van szó, képviselni tudják a kollégáikat, és első kézből kapnak információt. A mai kerekasztal erről szólt - mutatott rá. Hozzátette: a PSZ ugyanakkor nem mond le az érdekegyeztetés jogszabályban rögzített színtereiről, a kerekasztalt szakmai, konzultációs fórumnak tekintik.
Jelezte: a Nat-tal összefüggésben kedden összesítik a hozzájuk beérkezett, szakmacsoportonkénti véleményeket, amelyet eljuttatnak az illetékesek számára. A tanácskozáson szó volt még a tanévkezdéssel összefüggő kérdésekről, mint a tankönyvek kiszállításáról az iskolákba, illetve a jelenleg is zajló köznevelési infrastrukturális fejlesztésekről.
Ismét összeül a Köznevelési Kerekasztal
Ismét összeül hétfőn a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal, amelynek napirendjén többek között az iskolafejlesztések és a tankönyvellátási program szerepel. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a megbeszélésen szóba kerül még az idei tanévben is biztosított ingyenes gyermekétkeztetési program. A témák között szerepel, hogy 2019-ben még több pénz jut az oktatásra, mint idén, összesen 606 milliárddal több, mint a 2010-es költségvetésben.
