Szeptember 30-ig tart a Nemzeti alaptanterv (Nat) munkaanyagának véleményezése - mondta Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal hétfői ülése után újságíróknak.
A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy a Nat-ot a folyamatos monitorozás mellett ötévente felül kell vizsgálni, s az új munkaverzió augusztus 31. óta elérhető. Kérdésre elmondta, hogy Csépe Valéria az új Nat-tervezetet kidolgozó kutatócsoport szakmai vezetőj azt a tájékoztatást adta, hogy eddig mintegy 60 helyről érkezett vélemény a dokumentumról.
Maruzsa Zoltán úgy fogalmazott: a kormány célja, hogy a magyar diákok versenyképes, a munkaerő-piacon és az életben is jól használható tudással rendelkezzenek, és a nemzeti kultúrát közvetítő oktatásban, nevelésben részesüljenek. Ennek nagyon fontos eleme a Nat - tette hozzá. Kitért arra is, hogy kiegészült a kerekasztal, a szakszervezetek is bekapcsolódtak a munkába, s így teljessé vált a résztvevők köre.
Komoly kritika az új alaptanterv tervezetéről: hű maradt a centralizációhoz
„Ez a NAT továbbra is nagy mennyiségű tananyag megtanítására kötelez, részben azzal, ami már most benne van, részben pedig azzal, hogy újból kötelező kerettanterv fogja még inkább részletezni a tananyagot" - írja a Nemzeti alaptanterv (NAT) pénteken közzétett tervezetéről Nahalka István oktatáskutató.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke arról beszélt, hogy a Nat munkaverziója erős szemléletváltást tükröz, amire már nagy szüksége volt a köznevelés rendszerének. Fontosnak nevezte, hogy az első négy év arról szóljon az iskolákban, hogy az alapkészségek megerősödnek, fejlődjenek. A következő éveknek pedig arról kell szólniuk, hogy a minimális közismeret megszerzésén a túl továbbfejlesszék az alapkészségeket. Hozzátette: nagyon bizakodóak, bár tudják, hogy a puding próbája az evés. Ahhoz, hogy mindez megvalósuljon a pedagógusoknak és az oktatásirányításnak is nagyon sok teendője van.
Szabó Zsuzsanna, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke azt mondta: az országos vezetésük úgy döntött, minden olyan munkában részt kívánnak venni, ahol az oktatásról van szó, képviselni tudják a kollégáikat, és első kézből kapnak információt. A mai kerekasztal erről szólt - mutatott rá. Hozzátette: a PSZ ugyanakkor nem mond le az érdekegyeztetés jogszabályban rögzített színtereiről, a kerekasztalt szakmai, konzultációs fórumnak tekintik.
Jelezte: a Nat-tal összefüggésben kedden összesítik a hozzájuk beérkezett, szakmacsoportonkénti véleményeket, amelyet eljuttatnak az illetékesek számára. A tanácskozáson szó volt még a tanévkezdéssel összefüggő kérdésekről, mint a tankönyvek kiszállításáról az iskolákba, illetve a jelenleg is zajló köznevelési infrastrukturális fejlesztésekről.
Ismét összeül a Köznevelési Kerekasztal
Ismét összeül hétfőn a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal, amelynek napirendjén többek között az iskolafejlesztések és a tankönyvellátási program szerepel. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a megbeszélésen szóba kerül még az idei tanévben is biztosított ingyenes gyermekétkeztetési program. A témák között szerepel, hogy 2019-ben még több pénz jut az oktatásra, mint idén, összesen 606 milliárddal több, mint a 2010-es költségvetésben.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
