Szeptember 30-ig tart Nemzeti alaptanterv munkaanyagának véleményezése

Szeptember 30-ig tart a Nemzeti alaptanterv (Nat) munkaanyagának véleményezése - mondta Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal hétfői ülése után újságíróknak.

  • MTI
pixabay

A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy a Nat-ot a folyamatos monitorozás mellett ötévente felül kell vizsgálni, s az új munkaverzió augusztus 31. óta elérhető. Kérdésre elmondta, hogy Csépe Valéria az új Nat-tervezetet kidolgozó kutatócsoport szakmai vezetőj azt a tájékoztatást adta, hogy eddig mintegy 60 helyről érkezett vélemény a dokumentumról.

Maruzsa Zoltán úgy fogalmazott: a kormány célja, hogy a magyar diákok versenyképes, a munkaerő-piacon és az életben is jól használható tudással rendelkezzenek, és a nemzeti kultúrát közvetítő oktatásban, nevelésben részesüljenek. Ennek nagyon fontos eleme a Nat - tette hozzá. Kitért arra is, hogy kiegészült a kerekasztal, a szakszervezetek is bekapcsolódtak a munkába, s így teljessé vált a résztvevők köre.

Komoly kritika az új alaptanterv tervezetéről: hű maradt a centralizációhoz

„Ez a NAT továbbra is nagy mennyiségű tananyag megtanítására kötelez, részben azzal, ami már most benne van, részben pedig azzal, hogy újból kötelező kerettanterv fogja még inkább részletezni a tananyagot" - írja a Nemzeti alaptanterv (NAT) pénteken közzétett tervezetéről Nahalka István oktatáskutató.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke arról beszélt, hogy a Nat munkaverziója erős szemléletváltást tükröz, amire már nagy szüksége volt a köznevelés rendszerének. Fontosnak nevezte, hogy az első négy év arról szóljon az iskolákban, hogy az alapkészségek megerősödnek, fejlődjenek. A következő éveknek pedig arról kell szólniuk, hogy a minimális közismeret megszerzésén a túl továbbfejlesszék az alapkészségeket. Hozzátette: nagyon bizakodóak, bár tudják, hogy a puding próbája az evés. Ahhoz, hogy mindez megvalósuljon a pedagógusoknak és az oktatásirányításnak is nagyon sok teendője van.

Szabó Zsuzsanna, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke azt mondta: az országos vezetésük úgy döntött, minden olyan munkában részt kívánnak venni, ahol az oktatásról van szó, képviselni tudják a kollégáikat, és első kézből kapnak információt. A mai kerekasztal erről szólt - mutatott rá. Hozzátette: a PSZ ugyanakkor nem mond le az érdekegyeztetés jogszabályban rögzített színtereiről, a kerekasztalt szakmai, konzultációs fórumnak tekintik.

Jelezte: a Nat-tal összefüggésben kedden összesítik a hozzájuk beérkezett, szakmacsoportonkénti véleményeket, amelyet eljuttatnak az illetékesek számára. A tanácskozáson szó volt még a tanévkezdéssel összefüggő kérdésekről, mint a tankönyvek kiszállításáról az iskolákba, illetve a jelenleg is zajló köznevelési infrastrukturális fejlesztésekről.

Ismét összeül a Köznevelési Kerekasztal

Ismét összeül hétfőn a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal, amelynek napirendjén többek között az iskolafejlesztések és a tankönyvellátási program szerepel. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a megbeszélésen szóba kerül még az idei tanévben is biztosított ingyenes gyermekétkeztetési program. A témák között szerepel, hogy 2019-ben még több pénz jut az oktatásra, mint idén, összesen 606 milliárddal több, mint a 2010-es költségvetésben.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.