Szeptember 30-ig tart Nemzeti alaptanterv munkaanyagának véleményezése

Szeptember 30-ig tart a Nemzeti alaptanterv (Nat) munkaanyagának véleményezése - mondta Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal hétfői ülése után újságíróknak.

  • MTI
pixabay

A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy a Nat-ot a folyamatos monitorozás mellett ötévente felül kell vizsgálni, s az új munkaverzió augusztus 31. óta elérhető. Kérdésre elmondta, hogy Csépe Valéria az új Nat-tervezetet kidolgozó kutatócsoport szakmai vezetőj azt a tájékoztatást adta, hogy eddig mintegy 60 helyről érkezett vélemény a dokumentumról.

Maruzsa Zoltán úgy fogalmazott: a kormány célja, hogy a magyar diákok versenyképes, a munkaerő-piacon és az életben is jól használható tudással rendelkezzenek, és a nemzeti kultúrát közvetítő oktatásban, nevelésben részesüljenek. Ennek nagyon fontos eleme a Nat - tette hozzá. Kitért arra is, hogy kiegészült a kerekasztal, a szakszervezetek is bekapcsolódtak a munkába, s így teljessé vált a résztvevők köre.

Komoly kritika az új alaptanterv tervezetéről: hű maradt a centralizációhoz

„Ez a NAT továbbra is nagy mennyiségű tananyag megtanítására kötelez, részben azzal, ami már most benne van, részben pedig azzal, hogy újból kötelező kerettanterv fogja még inkább részletezni a tananyagot" - írja a Nemzeti alaptanterv (NAT) pénteken közzétett tervezetéről Nahalka István oktatáskutató.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke arról beszélt, hogy a Nat munkaverziója erős szemléletváltást tükröz, amire már nagy szüksége volt a köznevelés rendszerének. Fontosnak nevezte, hogy az első négy év arról szóljon az iskolákban, hogy az alapkészségek megerősödnek, fejlődjenek. A következő éveknek pedig arról kell szólniuk, hogy a minimális közismeret megszerzésén a túl továbbfejlesszék az alapkészségeket. Hozzátette: nagyon bizakodóak, bár tudják, hogy a puding próbája az evés. Ahhoz, hogy mindez megvalósuljon a pedagógusoknak és az oktatásirányításnak is nagyon sok teendője van.

Szabó Zsuzsanna, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke azt mondta: az országos vezetésük úgy döntött, minden olyan munkában részt kívánnak venni, ahol az oktatásról van szó, képviselni tudják a kollégáikat, és első kézből kapnak információt. A mai kerekasztal erről szólt - mutatott rá. Hozzátette: a PSZ ugyanakkor nem mond le az érdekegyeztetés jogszabályban rögzített színtereiről, a kerekasztalt szakmai, konzultációs fórumnak tekintik.

Jelezte: a Nat-tal összefüggésben kedden összesítik a hozzájuk beérkezett, szakmacsoportonkénti véleményeket, amelyet eljuttatnak az illetékesek számára. A tanácskozáson szó volt még a tanévkezdéssel összefüggő kérdésekről, mint a tankönyvek kiszállításáról az iskolákba, illetve a jelenleg is zajló köznevelési infrastrukturális fejlesztésekről.

Ismét összeül a Köznevelési Kerekasztal

Ismét összeül hétfőn a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal, amelynek napirendjén többek között az iskolafejlesztések és a tankönyvellátási program szerepel. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a megbeszélésen szóba kerül még az idei tanévben is biztosított ingyenes gyermekétkeztetési program. A témák között szerepel, hogy 2019-ben még több pénz jut az oktatásra, mint idén, összesen 606 milliárddal több, mint a 2010-es költségvetésben.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.