A hónapok óta tartó tüntetéshullám, a közös érdekképviseleti törekvések összehoztak mindenkit, aki a magyar oktatásért és a diákok jövőjéért aggódik itthon. Igaz ez akkor is, ha a kormány saját szervezetet, a Köznevelési kerekasztalt hívta életre - hiszen ne vitassuk el például egy ott megjelenő Magyar Tudományos Akadémiától, hogy a gyerekeknek akarnak jót.
A keményvonalas ellenzék azonban az utcán és a sztrájkbizottságban talált egymásra. A Tanítanék Mozgalom részéről Pilz Olivér, Csabalik Zsuzsanna a Pedagógusok Szakszervezetétől, Szűcs Tamás a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetétől, valamint Béres Ildikó a Miskolci Tankerület Közalkalmazotti Tanácsok Fórumának koordinátora az egykori Herman-levélhez hasonlóan újabb követeléseket fogalmaztak meg. Érdekesség, hogy az előző télen megfogalmazottakhoz képest a lista csak nyúlt (ezt változtatás nélkül közöljük):
- Néhány hónapja még azt hihettük, hogy rövid időn belül érdemi módon csökkennek a diákok terhei. Mára kiderült, hogy erre még évekig várhatnak tanítványaink!
- Néhány hónapja még mindenki úgy gondolta, hogy az osztályfőnökök és munkaközösség-vezetők terhei órakedvezmények révén csökkennek. Mára kiderült, hogy az erről rendelkező jogszabályt tankerületenként másképp értelmezik, ezért sokaknak semmi könnyebbséget nem hozott ez az intézkedés.
- Január végén Miskolcon hallhattuk először azt oktatásért felelős minisztertől, hogy minden olyan pedagógust, akinek hét évnél kevesebb ideje van hátra az öregségi nyugdíjkorhatárig, a Pedagógus II. fizetési fokozatba sorolnak. Ma már sokan tudják, hogy több mint 1300 tapasztalt kollégát – méltatlan indokokkal – kizártak ebből az automatikus előmenetelből.
- A nyár végén olvashattuk a vonatkozó kormányrendeletben, hogy eltörölték a pedagógusok kötelező benntartózkodását és a felesleges és hazug adminisztráció jelképének számító kötelező munkaidő-nyilvántartást. Rögtön a tanév elején sorjáztak a hírek: sok helyütt e tárgyban mindent úgy rendelt el az intézményvezető, mint az előző tanévben.
- Három éve hatályos az a rendelet, amelyben a pedagóguslétszám meghatározásának alapja 22 tanóra. Ezt a jogszabályt azóta soha nem tartotta be senki!
- Öt éve él a nemzeti köznevelésről szóló törvény, amely rögzíti, hogy érettségi előtt 2 évvel a diákoknak meg kell ismerniük a rájuk vonatkozó követelményeket. Ez – különösen a szakképzésben – évek óta nem valósul meg!Tiltakozunk, mert folyamatosan csökken a korlátlanul támogatott képzések száma!
- Tiltakozunk, mert a képzések szakmai vizsgatárgyainak követelményei tisztázatlanok!
- Tiltakozunk, mert a képzések jelentős részéhez a mai napig sincsenek tankönyvek!
- Tiltakozunk, mert egyik napról a másikra egyeztetés nélkül vezettek be egy olyan komplex természettudományi tárgyat, amelynek tartalmi és módszertani követelményeit éveken át kellett volna kidolgozni, s nem csoda, hogy ily módon a megfelelő végzettségű pedagógusok képzésére sem jutott idő!
- Tiltakozunk, mert megszűnt az intézmények közti átjárhatóság. Gyakorlatilag lehetetlenné vált a tanulók számára az általános iskola elvégzése után választott pálya későbbi módosítása!
- Tiltakozunk, mert a színvonalas szakmai gyakorlati képzés feltételei nem biztosítottak!
- Tiltakozunk, mert a közismereti tárgyak visszaszorításával az itt tanuló diákok tanulási képességei, és továbbtanulási lehetőségei drasztikusan romlanak!
- Tiltakozunk, mert a szakmai tárgyakat tanító kollégák sok intézményben nap mint nap reggel héttől este nyolcig kénytelenek órákat tartani!
- Tiltakozunk az alapítványi szakképző intézmények ellehetetlenítése, bekebelezése ellen!
A tömörülés külön kitér arra, hogy a tanodák végveszélybe kerültek a források elmaradása miatt.
Arra kérik támogatóikat, hogy a Herman Ottó Gimnázium egykori leveléhez hasonlóan most is csatlakozzanak a nyílt levélhez úgy, hogy az általuk tapasztalt problémákról bármilyen formában, de tájékoztatják az EMMI-t, az NGM-et, a Klik-et, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, valamint a területileg illetékes szakképzési centrumot.
