Miskolcról újra nekimennek az oktatási rendszernek

A Herman Ottó Gimnáziumból elindult mozgalom tagjai nem látnak rendszerszintű változást: éveket kell még várni a diákok és tanárok terheinek csökkentésére, nem derülnek ki időben az érettségi követelmények, egyes tantárgyakhoz nincsenek tankönyvek, egyeztetés nélkül vezettek be új tantárgyat. A lista hosszabb, mint egy éve volt.

  • Eduline
MTI / Kovács Tamás

A hónapok óta tartó tüntetéshullám, a közös érdekképviseleti törekvések összehoztak mindenkit, aki a magyar oktatásért és a diákok jövőjéért aggódik itthon. Igaz ez akkor is, ha a kormány saját szervezetet, a Köznevelési kerekasztalt hívta életre - hiszen ne vitassuk el például egy ott megjelenő Magyar Tudományos Akadémiától, hogy a gyerekeknek akarnak jót.

A keményvonalas ellenzék azonban az utcán és a sztrájkbizottságban talált egymásra. A Tanítanék Mozgalom részéről Pilz Olivér, Csabalik Zsuzsanna a Pedagógusok Szakszervezetétől, Szűcs Tamás a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetétől, valamint Béres Ildikó a Miskolci Tankerület Közalkalmazotti Tanácsok Fórumának koordinátora az egykori Herman-levélhez hasonlóan újabb követeléseket fogalmaztak meg. Érdekesség, hogy az előző télen megfogalmazottakhoz képest a lista csak nyúlt (ezt változtatás nélkül közöljük): 

  • Néhány hónapja még azt hihettük, hogy rövid időn belül érdemi módon csökkennek a diákok terhei. Mára kiderült, hogy erre még évekig várhatnak tanítványaink!
  • Néhány hónapja még mindenki úgy gondolta, hogy az osztályfőnökök és munkaközösség-vezetők terhei órakedvezmények révén csökkennek. Mára kiderült, hogy az erről rendelkező jogszabályt tankerületenként másképp értelmezik, ezért sokaknak semmi könnyebbséget nem hozott ez az intézkedés.
  • Január végén Miskolcon hallhattuk először azt oktatásért felelős minisztertől, hogy minden olyan pedagógust, akinek hét évnél kevesebb ideje van hátra az öregségi nyugdíjkorhatárig, a Pedagógus II. fizetési fokozatba sorolnak. Ma már sokan tudják, hogy több mint 1300 tapasztalt kollégát – méltatlan indokokkal – kizártak ebből az automatikus előmenetelből.
  • A nyár végén olvashattuk a vonatkozó kormányrendeletben, hogy eltörölték a pedagógusok kötelező benntartózkodását és a felesleges és hazug adminisztráció jelképének számító kötelező munkaidő-nyilvántartást. Rögtön a tanév elején sorjáztak a hírek: sok helyütt e tárgyban mindent úgy rendelt el az intézményvezető, mint az előző tanévben.
  • Három éve hatályos az a rendelet, amelyben a pedagóguslétszám meghatározásának alapja 22 tanóra. Ezt a jogszabályt azóta soha nem tartotta be senki!
  • Öt éve él a nemzeti köznevelésről szóló törvény, amely rögzíti, hogy érettségi előtt 2 évvel a diákoknak meg kell ismerniük a rájuk vonatkozó követelményeket. Ez – különösen a szakképzésben – évek óta nem valósul meg!Tiltakozunk, mert folyamatosan csökken a korlátlanul támogatott képzések száma!
  • Tiltakozunk, mert a képzések szakmai vizsgatárgyainak követelményei tisztázatlanok!
  • Tiltakozunk, mert a képzések jelentős részéhez a mai napig sincsenek tankönyvek!
  • Tiltakozunk, mert egyik napról a másikra egyeztetés nélkül vezettek be egy olyan komplex természettudományi tárgyat, amelynek tartalmi és módszertani követelményeit éveken át kellett volna kidolgozni, s nem csoda, hogy ily módon a megfelelő végzettségű pedagógusok képzésére sem jutott idő!
  • Tiltakozunk, mert megszűnt az intézmények közti átjárhatóság. Gyakorlatilag lehetetlenné vált a tanulók számára az általános iskola elvégzése után választott pálya későbbi módosítása!
  • Tiltakozunk, mert a színvonalas szakmai gyakorlati képzés feltételei nem biztosítottak!
  • Tiltakozunk, mert a közismereti tárgyak visszaszorításával az itt tanuló diákok tanulási képességei, és továbbtanulási lehetőségei drasztikusan romlanak!
  • Tiltakozunk, mert a szakmai tárgyakat tanító kollégák sok intézményben nap mint nap reggel héttől este nyolcig kénytelenek órákat tartani!
  • Tiltakozunk az alapítványi szakképző intézmények ellehetetlenítése, bekebelezése ellen!

A tömörülés külön kitér arra, hogy a tanodák végveszélybe kerültek a források elmaradása miatt.

Arra kérik támogatóikat, hogy a Herman Ottó Gimnázium egykori leveléhez hasonlóan most is csatlakozzanak a nyílt levélhez úgy, hogy az általuk tapasztalt problémákról bármilyen formában, de tájékoztatják az EMMI-t, az NGM-et, a Klik-et, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, valamint a területileg illetékes szakképzési centrumot.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.