Mire adnak ötöst a tanárok matekból: a tudásra vagy a magatartásra?

A diák tanulmányi átlaga, illetve a szorgalom, valamint az irodalom és nyelvtan osztályzata alapján külön-külön...

  • Eduline

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
A diák tanulmányi átlaga, illetve a szorgalom, valamint az irodalom és nyelvtan osztályzata alapján külön-külön jobban meg tudjuk jósolni matematika osztályzatát, mint a matematikatudása alapján - olvasható az OktpolCafé legfrissebb elemzésében.

Kétségtelen, hogy kellő szorgalom nélkül nem lesz kellő matematika-tudás/kompetencia. Így meglehet, hogy egy majdani magasabb teljesítményt remélnek a pedagógusok a szerényebb teljesítményű tanítványaiktól. Ezt a fajta pedagógiai optimizmust azonban a tanítvány magatartására – még egy erős összefüggés – kivetíteni aligha lehet. A diákok jó vagy rossz magatartását láthatólag a matematikai osztályzatban jutalmazzák vagy büntetik a matematikatanárok, noha ennek közvetlen hatása aligha lehet a teljesítményre matematikából. A rossz magatartású diáknak lehet ugyan jó matematikai tudása/kompetenciája, de az a tény nem jelenik meg a tantárgy osztályzatában. A teljes posztot az OktpolCafén olvashatjátok el.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.