Mire adnak ötöst a tanárok matekból: a tudásra vagy a magatartásra?

A diák tanulmányi átlaga, illetve a szorgalom, valamint az irodalom és nyelvtan osztályzata alapján külön-külön...

  • Eduline

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A diák tanulmányi átlaga, illetve a szorgalom, valamint az irodalom és nyelvtan osztályzata alapján külön-külön jobban meg tudjuk jósolni matematika osztályzatát, mint a matematikatudása alapján - olvasható az OktpolCafé legfrissebb elemzésében.

Kétségtelen, hogy kellő szorgalom nélkül nem lesz kellő matematika-tudás/kompetencia. Így meglehet, hogy egy majdani magasabb teljesítményt remélnek a pedagógusok a szerényebb teljesítményű tanítványaiktól. Ezt a fajta pedagógiai optimizmust azonban a tanítvány magatartására – még egy erős összefüggés – kivetíteni aligha lehet. A diákok jó vagy rossz magatartását láthatólag a matematikai osztályzatban jutalmazzák vagy büntetik a matematikatanárok, noha ennek közvetlen hatása aligha lehet a teljesítményre matematikából. A rossz magatartású diáknak lehet ugyan jó matematikai tudása/kompetenciája, de az a tény nem jelenik meg a tantárgy osztályzatában. A teljes posztot az OktpolCafén olvashatjátok el.

Hozzászólások
@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.