Elindult a mintamenzaprogram Budapesten, aminek a közétkeztetés teljes megújítása a célja.
Elindult a mintamenzaprogram Budapesten, aminek a közétkeztetés teljes megújítása a célja. Pesti Imre budapesti kormánymegbízott szerdán sajtótájékoztatón ismertette, a program első fázisában azt ellenőrzik, hogy a szolgáltatók hogyan használják fel a normatívákat, az ételek mennyire egészségesek. Kiemelte, hogy a kormány idén 50 százalékkal emelte a közétkeztetésre fordítandó forrásokat: a tavalyi 68 ezer forintról 102 ezer forintra nőtt az éves fejenkénti keret. Az iskolaszüneteket is figyelembe véve ez nagyjából 225 napra vonatkozik.
Szavai szerint a mintegy félmillió ember közétkeztetését ellátó Budapest is fontosnak tartotta, hogy csatlakozzon a programhoz. Hozzátette, hogy a szolgáltatók önkéntesen vesznek részt a kezdeményezésben. Az ellenőrzések eredményeiről néhány hónapon belül beszámolnak, de a valódi eredmények csak évek múlva látszanak majd – mutatott rá Pesti Imre.
Prohászka Béla mesterszakács, a program szakmai vezetője arról tájékoztatott, hogy az egészséges, magyar alapanyagokat és a modern konyhatechnológiát részesítik előnyben, hogy az ételek minél nagyobb mértékben megőrizzék vitamin- és ásványianyag-tartalmukat.
Kiemelte, hogy az étlapok összeállításánál a forgónapok helyett a szezonalitás kap hangsúlyt, vagyis az évszaknak megfelelő – s így nem drága – alapanyagokból főznek majd a szolgáltatók.
Fontosnak nevezte, hogy ne utaztatott anyagokat használjanak fel. Kitért arra is, hogy a szülők, fogyasztók az interneten is nyomon követhetik az étlapokat, ami álláspontja szerint gasztrokultúrát visz a családokba. Az eredetileg 2010-ben Békés megyében kezdett mintamenzaprogramot az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat tavaly novemberben indította el országos szinten.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
