Mintamenzákon ebédelhetnek a budapesti diákok

Elindult a mintamenzaprogram Budapesten, aminek a közétkeztetés teljes megújítása a célja.

  • MTI
MTI Fotó: Kallos Bea

Elindult a mintamenzaprogram Budapesten, aminek a közétkeztetés teljes megújítása a célja. Pesti Imre budapesti kormánymegbízott szerdán sajtótájékoztatón ismertette, a program első fázisában azt ellenőrzik, hogy a szolgáltatók hogyan használják fel a normatívákat, az ételek mennyire egészségesek. Kiemelte, hogy a kormány idén 50 százalékkal emelte a közétkeztetésre fordítandó forrásokat: a tavalyi 68 ezer forintról 102 ezer forintra nőtt az éves fejenkénti keret. Az iskolaszüneteket is figyelembe véve ez nagyjából 225 napra vonatkozik.

Szavai szerint a mintegy félmillió ember közétkeztetését ellátó Budapest is fontosnak tartotta, hogy csatlakozzon a programhoz. Hozzátette, hogy a szolgáltatók önkéntesen vesznek részt a kezdeményezésben. Az ellenőrzések eredményeiről néhány hónapon belül beszámolnak, de a valódi eredmények csak évek múlva látszanak majd – mutatott rá Pesti Imre.

Prohászka Béla mesterszakács, a program szakmai vezetője arról tájékoztatott, hogy az egészséges, magyar alapanyagokat és a modern konyhatechnológiát részesítik előnyben, hogy az ételek minél nagyobb mértékben megőrizzék vitamin- és ásványianyag-tartalmukat.

Kiemelte, hogy az étlapok összeállításánál a forgónapok helyett a szezonalitás kap hangsúlyt, vagyis az évszaknak megfelelő – s így nem drága – alapanyagokból főznek majd a szolgáltatók.

Fontosnak nevezte, hogy ne utaztatott anyagokat használjanak fel. Kitért arra is, hogy a szülők, fogyasztók az interneten is nyomon követhetik az étlapokat, ami álláspontja szerint gasztrokultúrát visz a családokba. Az eredetileg 2010-ben Békés megyében kezdett mintamenzaprogramot az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat tavaly novemberben indította el országos szinten.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.