Minden tanár fizetése változik - akár aláírja az új szerződést, akár nem

Októbertől mindenki az új besorolás szerinti illetményét kap meg, függetlenül attól, hogy aláírja-e az új szerződést...

  • Eduline
Mennyit fognak kapni a tanárok október elején?
Fazekas István

Októbertől mindenki az új besorolás szerinti illetményét kap meg, függetlenül attól, hogy aláírja-e az új szerződést, kivéve, ha nem a munkakör vagy a munkahely megváltozása miatt van erre szükség - közölte a Világgazdasággal a köznevelési államtitkárság, hozzátéve: a kormány keresi a megoldást "azokra a kis létszámban előforduló esetekre", amelyeknél az új szabályok miatt csökkenne az illetmény. Kezelhetőnek ítélik a problémát a források rendelkezésre bocsátásával vagy munkáltatói döntéssel.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete azt tanácsolta a tanároknak és tanítóknak, hogy ha az új kinevezésben alacsonyabb összegű illetmény szerepel, mint korábban, akkor ne írják alá a dokumentumot.

Az oktatási államtitkárság a lappal azt közölte: az új jogszabályok kötelezővé teszik az állami intézményekben a pedagógus munkakörben foglalkoztatottaknál a kinevezések módosítását. Milyen pótlékokat kapnak a pedagógusok? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.