Mikor jönnek a nagy változások? Ilyen lesz a Hoffmann-féle közoktatás

Köszöntsük nagy tapssal az újszülöttet, nevén: a Nemzeti köznevelésről szóló törvényt, melyet - egy évig tartó...

  • Eduline

Köszöntsük nagy tapssal az újszülöttet, nevén: a Nemzeti köznevelésről szóló törvényt, melyet - egy évig tartó vajúdást követően - december 20-án, hajnalban fogadtak el a parlamentben. Összeszedtük, mikortól lehet számítani a törvényben foglalt jelentősebb változásokra - olvasható a Szamárpad bologon.

"Az ország jövője szempontjából az egyik legjelentősebb törvény" 2012. szeptember 1-jén lép hatályba, ugyanakkor legtöbb intézkedését csak késleltetve, illetve fokozatosan vezetik be.

2013 eseménydús év lesz, januártól ugyanis több változásra lehet majd számítani: állami fenntartás alá kerülnek a köznevelési (anno közoktatási) intézmények, és változik majd a bérek finanszírozása is. Ekkortól lesznek érvényesek a tankötelezettségre vonatkozó szabályok, valamint hatályba lépnek a szakszolgálatokkal kapcsolatos változások is. A teljes bejegyzést a Szamárpad blogon olvashatjátok el.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.