Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke ült egy asztalhoz Miklósi Lászlóval, a Történelemtanárok Egyletének vezetőjével a Magyar Balóval tegnapi adásában. Több dologban egyetértenek a két kerekasztalnál, de a műsor végére mégiscsak kiderült, hogy miért nem várható gyors megállapodás ennek ellenére. A sztrájk mindkét fél szerint egyre valószínűbb.
Mint ismert, Horváth a kormány által létrehívott Közoktatási Kerekasztal, Miklósi pedig a tiltakozó civilek alkotta Civil Közoktatási Platform tagja.
A két elnök szinte minden követelésben – nyugdíjasok visszafoglalkoztatása, kötelező óraszámok 22-ben maximalizálása, diákok terheinek csökkentése, tankönyvhelyzet megoldása – egyetértettek (vajon akkor ezekben miért nincs gyors döntés?), a Klik átalakítása azonban már komolyabb vitát váltott ki.
Horváth is kitart a kormány és Palkovics László államtitkár álláspontja mellett, miszerint az önkormányzati rendszer rossz volt, sok önkormányzat adósságba verte magát az intézményfenntartás miatt, így ahhoz visszatérni nem lehet.
Miklósi szerint a lényeg, hogy legyen az oktatásban pénz, szerinte azért voltak gondok az önkormányzati rendszerrel, mert nem kaptak elég állami támogatást.
Korábban arról írtunk, hogy szinte mindegy, milyen struktúrában működik a fenntartás, ha nincs elegendő forrás, nem lesz érdemi változás.
Ezen kívül a tárgyalás formájával sem értett egyet a műsor két résztvevője. Így mondjuk már érthető a fentebb feltett kérdés, hogy miért nincs még eredmény, ha a kormányzat által létrehozott tárgyalásokon is osztják a tiltakozók főbb megállapításait.
Miklósi a végén még hozzátette, egyre elkerülhetetlenebb a sztrájk. Horváth szavaiból is úgy tűnt, számít arra, hogy lesz munkabeszüntetés.
A tiltakozásokkal kapcsolatos minden fejleményt itt találtok.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
