Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke ült egy asztalhoz Miklósi Lászlóval, a Történelemtanárok Egyletének vezetőjével a Magyar Balóval tegnapi adásában. Több dologban egyetértenek a két kerekasztalnál, de a műsor végére mégiscsak kiderült, hogy miért nem várható gyors megállapodás ennek ellenére. A sztrájk mindkét fél szerint egyre valószínűbb.
Mint ismert, Horváth a kormány által létrehívott Közoktatási Kerekasztal, Miklósi pedig a tiltakozó civilek alkotta Civil Közoktatási Platform tagja.
A két elnök szinte minden követelésben – nyugdíjasok visszafoglalkoztatása, kötelező óraszámok 22-ben maximalizálása, diákok terheinek csökkentése, tankönyvhelyzet megoldása – egyetértettek (vajon akkor ezekben miért nincs gyors döntés?), a Klik átalakítása azonban már komolyabb vitát váltott ki.
Horváth is kitart a kormány és Palkovics László államtitkár álláspontja mellett, miszerint az önkormányzati rendszer rossz volt, sok önkormányzat adósságba verte magát az intézményfenntartás miatt, így ahhoz visszatérni nem lehet.
Miklósi szerint a lényeg, hogy legyen az oktatásban pénz, szerinte azért voltak gondok az önkormányzati rendszerrel, mert nem kaptak elég állami támogatást.
Korábban arról írtunk, hogy szinte mindegy, milyen struktúrában működik a fenntartás, ha nincs elegendő forrás, nem lesz érdemi változás.
Ezen kívül a tárgyalás formájával sem értett egyet a műsor két résztvevője. Így mondjuk már érthető a fentebb feltett kérdés, hogy miért nincs még eredmény, ha a kormányzat által létrehozott tárgyalásokon is osztják a tiltakozók főbb megállapításait.
Miklósi a végén még hozzátette, egyre elkerülhetetlenebb a sztrájk. Horváth szavaiból is úgy tűnt, számít arra, hogy lesz munkabeszüntetés.
A tiltakozásokkal kapcsolatos minden fejleményt itt találtok.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
