Ezért nem lesz egyhamar megállapodás a közoktatás helyzetéről

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke ült egy asztalhoz Miklósi Lászlóval, a Történelemtanárok Egyletének vezetőjével a Magyar Balóval tegnapi adásában. Több dologban egyetértenek a két kerekasztalnál, de a műsor végére mégiscsak kiderült, hogy miért nem várható gyors megállapodás ennek ellenére. A sztrájk mindkét fél szerint egyre valószínűbb.

  • Eduline
Túry Gergely

Mint ismert, Horváth a kormány által létrehívott Közoktatási Kerekasztal, Miklósi pedig a tiltakozó civilek alkotta Civil Közoktatási Platform tagja.

A két elnök szinte minden követelésben – nyugdíjasok visszafoglalkoztatása, kötelező óraszámok 22-ben maximalizálása, diákok terheinek csökkentése, tankönyvhelyzet megoldása – egyetértettek (vajon akkor ezekben miért nincs gyors döntés?), a Klik átalakítása azonban már komolyabb vitát váltott ki.

Horváth is kitart a kormány és Palkovics László államtitkár álláspontja mellett, miszerint az önkormányzati rendszer rossz volt, sok önkormányzat adósságba verte magát az intézményfenntartás miatt, így ahhoz visszatérni nem lehet.

Miklósi szerint a lényeg, hogy legyen az oktatásban pénz, szerinte azért voltak gondok az önkormányzati rendszerrel, mert nem kaptak elég állami támogatást.

Korábban arról írtunk, hogy szinte mindegy, milyen struktúrában működik a fenntartás, ha nincs elegendő forrás, nem lesz érdemi változás.

Ezen kívül a tárgyalás formájával sem értett egyet a műsor két résztvevője. Így mondjuk már érthető a fentebb feltett kérdés, hogy miért nincs még eredmény, ha a kormányzat által létrehozott tárgyalásokon is osztják a tiltakozók főbb megállapításait.

Miklósi a végén még hozzátette, egyre elkerülhetetlenebb a sztrájk. Horváth szavaiból is úgy tűnt, számít arra, hogy lesz munkabeszüntetés.

A tiltakozásokkal kapcsolatos minden fejleményt itt találtok.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.