Ezért nem lesz egyhamar megállapodás a közoktatás helyzetéről

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke ült egy asztalhoz Miklósi Lászlóval, a Történelemtanárok Egyletének vezetőjével a Magyar Balóval tegnapi adásában. Több dologban egyetértenek a két kerekasztalnál, de a műsor végére mégiscsak kiderült, hogy miért nem várható gyors megállapodás ennek ellenére. A sztrájk mindkét fél szerint egyre valószínűbb.

  • Eduline
Túry Gergely

Mint ismert, Horváth a kormány által létrehívott Közoktatási Kerekasztal, Miklósi pedig a tiltakozó civilek alkotta Civil Közoktatási Platform tagja.

A két elnök szinte minden követelésben – nyugdíjasok visszafoglalkoztatása, kötelező óraszámok 22-ben maximalizálása, diákok terheinek csökkentése, tankönyvhelyzet megoldása – egyetértettek (vajon akkor ezekben miért nincs gyors döntés?), a Klik átalakítása azonban már komolyabb vitát váltott ki.

Horváth is kitart a kormány és Palkovics László államtitkár álláspontja mellett, miszerint az önkormányzati rendszer rossz volt, sok önkormányzat adósságba verte magát az intézményfenntartás miatt, így ahhoz visszatérni nem lehet.

Miklósi szerint a lényeg, hogy legyen az oktatásban pénz, szerinte azért voltak gondok az önkormányzati rendszerrel, mert nem kaptak elég állami támogatást.

Korábban arról írtunk, hogy szinte mindegy, milyen struktúrában működik a fenntartás, ha nincs elegendő forrás, nem lesz érdemi változás.

Ezen kívül a tárgyalás formájával sem értett egyet a műsor két résztvevője. Így mondjuk már érthető a fentebb feltett kérdés, hogy miért nincs még eredmény, ha a kormányzat által létrehozott tárgyalásokon is osztják a tiltakozók főbb megállapításait.

Miklósi a végén még hozzátette, egyre elkerülhetetlenebb a sztrájk. Horváth szavaiból is úgy tűnt, számít arra, hogy lesz munkabeszüntetés.

A tiltakozásokkal kapcsolatos minden fejleményt itt találtok.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.