Öt dolog, amit biztosan nem tudtál az érettségiről

Miért kell érettségizni 18 évesen? Honnan jött a záróvizsga ötlete, és miért nem érettségizhettek az 1900-as évekig a nők? Utánajártunk, mert #tudnicool.

  • Eduline

Magyarországon 1849-ben vezették be az érettségi vizsgát. Ekkor még nem a középfokú tanulmányok lezárására szolgált, hanem a felsőoktatásba jelentkezőknek - főleg orvosi és a bölcsészképzésre - afféle vízumként. Vagyis aki letette az érettségit, azt automatikusan felvették a kiválasztott egyetemre.

Az 1900-as évig csak férfiak vehettek részt érettségi vizsgán, és bár innentől kezdve már a nők is letehették, csak 1934-től ismerték el, hogy az ő vizsgájuk is egyenértékű férfitársaikéval.

Fortepan

Az érettségi bevezetése ellen többen is felléptek. Az egyház ellenezte a dolgot, mert az eddig egyházi feladatkörbe tartozó iskolarendszer így az állam befolyása alá tartozna. A magyar lakosság pedig attól tartott, hogy mivel az érettségi rendszert német mintára vettük át, így ez is egy újabb elnémetesítési kísérlet egyik eszköze.

1952-től a vizsga már nem belépőként, hanem tesztként szolgált. Sikeres érettségi nélkül a diák nem jelentkezhetett egyetemre. Azonban az érettségi megléte nem garantálta azt, mint korábban, hogy fel is veszik, inkbb csak a középiskolai tanulmányok lezárását jelentette. Ettől az évtől kezdve az érettség mellett szóbeli felvételi vizsgán és testi alkalmassági vizsgán is bizonyítania kellett a jelentkezőknek.

2005-ben hozták létre az érettségi mai, kétszintű formáját, és ezzel együtt eltörölték a külön egyetemi felvételi vizsgát.

Érettségi tippek tőlünk, nektek

Az Eduline szerkesztősége már túl van az érettségin, de az emlékeink intenzíven megmaradtak. Megírjuk nektek, mi hogyan vészeltük át évekkel ezelőtt ezt az időszakot. Barna Nem kapkodtam el a dolgot, igazából az osztályban szervezett felkészülési délutánokra is csak buliból mentem el. Az írásbelin egyedül matekból izgultam, arra különtanárral készültem, meg is lett az eredménye egy hármas képében.

Hozzászólások

„Kabátban ültek az órákon, mert nem volt fűtés” – saját fiai történetén keresztül bírálta az oktatási rendszert a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga

Két fia kabátban tanulta végig a téli tanórákat a fűtetlen iskolában, egyikük egy évig nem tanult idegen nyelvet tanárhiány miatt, a másik osztályában pedig kéthavonta cserélődtek a matematikatanárok. A közoktatás problémáira világított rá a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga.

Nem tudnak biztos jövedelem nélkül, csak pályázatokból megélni: szakszervezetet alapítanak az irodalmi dolgozók

Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.