Miért kell érettségizni 18 évesen? Honnan jött a záróvizsga ötlete, és miért nem érettségizhettek az 1900-as évekig a nők? Utánajártunk, mert #tudnicool.
Magyarországon 1849-ben vezették be az érettségi vizsgát. Ekkor még nem a középfokú tanulmányok lezárására szolgált, hanem a felsőoktatásba jelentkezőknek - főleg orvosi és a bölcsészképzésre - afféle vízumként. Vagyis aki letette az érettségit, azt automatikusan felvették a kiválasztott egyetemre.
Az 1900-as évig csak férfiak vehettek részt érettségi vizsgán, és bár innentől kezdve már a nők is letehették, csak 1934-től ismerték el, hogy az ő vizsgájuk is egyenértékű férfitársaikéval.
Az érettségi bevezetése ellen többen is felléptek. Az egyház ellenezte a dolgot, mert az eddig egyházi feladatkörbe tartozó iskolarendszer így az állam befolyása alá tartozna. A magyar lakosság pedig attól tartott, hogy mivel az érettségi rendszert német mintára vettük át, így ez is egy újabb elnémetesítési kísérlet egyik eszköze.
1952-től a vizsga már nem belépőként, hanem tesztként szolgált. Sikeres érettségi nélkül a diák nem jelentkezhetett egyetemre. Azonban az érettségi megléte nem garantálta azt, mint korábban, hogy fel is veszik, inkbb csak a középiskolai tanulmányok lezárását jelentette. Ettől az évtől kezdve az érettség mellett szóbeli felvételi vizsgán és testi alkalmassági vizsgán is bizonyítania kellett a jelentkezőknek.
2005-ben hozták létre az érettségi mai, kétszintű formáját, és ezzel együtt eltörölték a külön egyetemi felvételi vizsgát.
Érettségi tippek tőlünk, nektek
Az Eduline szerkesztősége már túl van az érettségin, de az emlékeink intenzíven megmaradtak. Megírjuk nektek, mi hogyan vészeltük át évekkel ezelőtt ezt az időszakot. Barna Nem kapkodtam el a dolgot, igazából az osztályban szervezett felkészülési délutánokra is csak buliból mentem el. Az írásbelin egyedül matekból izgultam, arra különtanárral készültem, meg is lett az eredménye egy hármas képében.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
