Magyarországon 1849-ben vezették be az érettségi vizsgát. Ekkor még nem a középfokú tanulmányok lezárására szolgált, hanem a felsőoktatásba jelentkezőknek - főleg orvosi és a bölcsészképzésre - afféle vízumként. Vagyis aki letette az érettségit, azt automatikusan felvették a kiválasztott egyetemre.
Az 1900-as évig csak férfiak vehettek részt érettségi vizsgán, és bár innentől kezdve már a nők is letehették, csak 1934-től ismerték el, hogy az ő vizsgájuk is egyenértékű férfitársaikéval.
Az érettségi bevezetése ellen többen is felléptek. Az egyház ellenezte a dolgot, mert az eddig egyházi feladatkörbe tartozó iskolarendszer így az állam befolyása alá tartozna. A magyar lakosság pedig attól tartott, hogy mivel az érettségi rendszert német mintára vettük át, így ez is egy újabb elnémetesítési kísérlet egyik eszköze.
1952-től a vizsga már nem belépőként, hanem tesztként szolgált. Sikeres érettségi nélkül a diák nem jelentkezhetett egyetemre. Azonban az érettségi megléte nem garantálta azt, mint korábban, hogy fel is veszik, inkbb csak a középiskolai tanulmányok lezárását jelentette. Ettől az évtől kezdve az érettség mellett szóbeli felvételi vizsgán és testi alkalmassági vizsgán is bizonyítania kellett a jelentkezőknek.
2005-ben hozták létre az érettségi mai, kétszintű formáját, és ezzel együtt eltörölték a külön egyetemi felvételi vizsgát.
Az Eduline szerkesztősége már túl van az érettségin, de az emlékeink intenzíven megmaradtak. Megírjuk nektek, mi hogyan vészeltük át évekkel ezelőtt ezt az időszakot. Barna Nem kapkodtam el a dolgot, igazából az osztályban szervezett felkészülési délutánokra is csak buliból mentem el. Az írásbelin egyedül matekból izgultam, arra különtanárral készültem, meg is lett az eredménye egy hármas képében.
