Mindennapos testnevelés az első, ötödik és kilencedik évfolyamon felmenő rendszerben, tankötelezettség 16 éves korig...
Mindennapos testnevelés az első, ötödik és kilencedik évfolyamon felmenő rendszerben, tankötelezettség 16 éves korig - ezek a fokozatosan életbe lépő új köznevelési törvény szeptembertől hatályos legfontosabb pontjai.
Az oktatási államtitkárság tájékoztatása szerint az új szabályozás teljes hatálybalépéséig a közoktatásról szóló 1993. évi törvény adott kérdésre vonatkozó rendelkezései érvényesek, így tehát annak hatályon kívül helyezése is fokozatosan történik.
Már a most induló tanévtől változás, hogy a mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni.
A tankötelezettség befejeződésére vonatkozó szabály szintén most szeptember 1-jétől hatályos, azzal az átmeneti rendelkezéssel együtt, amelynek értelmében először azok számára csökken 16 évre a tankötelezettségi korhatár, akik a 2011-2012. tanévben nyolcadik vagy ennél alacsonyabb évfolyamra jártak.
Az iskoláknak 2012. december 31-ig kell felülvizsgálniuk pedagógiai programjukat a törvénynek, illetve a kerettantervnek való megfelelőség szempontjából. Utóbbit rendelet szabályozza majd. Ugyanerre az időpontra kell az iskolákban a szakmai munkaközösségek számát legfeljebb tízben megállapítani.
Változások 2013. január 1-től
Az új törvény alapján 2013. január 1-jével kerülnek a települési önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények állami fenntartásba, ugyanakkor a települési önkormányzatok köznevelési szerződés keretében vállalhatják az intézmények működtetését. Ekkortól adja az eddig önkormányzati fenntartású intézmények vezetőinek megbízását az oktatásért felelős miniszter. Szintén ekkor lépnek hatályba a pedagógiai szakszolgálatokkal kapcsolatos változások, részleteit rendelet szabályozza majd.
Jövő év január 1-jétől érvényesek a tankötelezettség kezdetére vonatkozó szabályok is. 2013. január 1-jéig a nem állami fenntartók felülvizsgálják intézményeik alapító okiratát.
Változások 2013. szeptember 1-től
A törvény legtöbb újdonságát a 2013-2014-es tanév kezdetén vezetik be. Ekkor lép életbe az általános iskolában 16 óráig szervezendő foglalkozásokra vonatkozó szabályozás, a pedagógus-életpályamodell, a magasabb bérezésük és a pedagógusok új típusú munkaidő-számítása.
Szintén akkortól hatályos az intézményvezetők létszámára és óraszámaira vonatozó passzus, illetve a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők létszámára vonatkozó szabályozás.
Akkor változik a gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más alkalmazottak létszámának meghatározására vonatkozó szabály, az új finanszírozási szabályok, a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak bérét és annak járulékait a központi költségvetés finanszírozza.
A következő tanévben indulnak a köznevelési Híd-programok, és akkortól érvényesek az új csoport- és osztálylétszámok is. Akkor vezetik be az általános iskolákban felmenő rendszerben az erkölcstant és a helyette választható hittant, és jövő szeptembertől kell nyolc gyermek esetén a szülők kérésére óvodát vagy alsó tagozatot szervezni a kistelepüléseken.
tankönyvek attól a tanévtől válnak fokozatosan ingyenessé az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban.
Változások 2014. szeptember 1-től
2014. szeptember 1-jétől kötelező hároméves kortól óvodába járni, és hatályba lépnek az ezzel kapcsolatos kivételekre vonatkozó szabályok. A törvény hatálybalépésekor működő nyelvi előkészítő évfolyamon, továbbá - a nemzetiségi nevelés-oktatás kivételével - a két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban a 2014-2015. tanév végéig teljesíteni kell a külön jogszabályban meghatározott feltételeket.
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu Mi történik, ha egy iskolaigazgató-jelöltet a tantestület fele támogat, a másik fele viszont nem? Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét kérdeztük. #eduline #iskolaigazgatók #sinkaedit #iskola #tanár
♬ eredeti hang - eduline.hu
Október közepén jöhet a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók béremelésének első lépcsője, a második pedig 2027. január 1-jétől – jelentette be Magyar Péter a kormány döntéseiről tartott sajtótájékoztatón.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
