Megugorhat az elsősök száma a 6 éves kortól kötelező iskola miatt

Ugrásszerűen megnőtt a jelentkezők száma több általános iskolában a tankötelezettség alsó korhatárának változása...

  • eduline/mti
túry

Ugrásszerűen megnőtt a jelentkezők száma több általános iskolában a tankötelezettség alsó korhatárának változása miatt, az új köznevelési törvény szerint ugyanis az augusztus 31-ig hatodik életévüket betöltő gyerekeknek iskolába kell menniük. Hogyan változott a tankötelezettség korhatára? Minden hatévesnek iskolába kell mennie? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

A korábbi rendszer alapvetően nem változott, az iskola feladata továbbra is az, hogy a beiratkozásról hirdetményt tegyen közé az intézményben vagy az iskola honlapján. A szabad iskolaválasztási jog törvényileg garantált, viszont mindenkinek a lakóhelye szerinti körzetes iskolában kell elhelyezést biztosítani, ha a gyermek nem került be a kiválasztott iskolába - mondta Marekné Pintér Aranka, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke egy szerdai rendezvényen. Lényeges, hogy mindenki egy iskolát jelölhet meg - tette hozzá.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.