A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) szerdai közleménye szerint a köznevelésben véget kell vetni az aránytalan munkateherrel járó, igazságtalan jövedelmi helyzetet eredményező, a gyermekek érdekeit kevéssé szolgáló rendszernek.
Kitértek arra, hogy a korábbi rendszerben egyes köznevelési intézmények nem minden álláshelyet töltöttek be, hanem túlóra-kifizetésekkel kompenzálták az alacsony béreket. Így néhány pedagógus magasabb jövedelemhez jutott, ugyanakkor pályakezdő fiatalok állás nélkül maradtak.
Akik ezt az utat követték, nemcsak a jogszabályi túlóramaximumot sértették meg, hanem a pedagógusok túlterhelésével a színvonalas munkavégzést nehezítették - jegyezték meg.
Példaként említették a közleményben, hogy egy dunántúli város általános iskolájának igazgatója a kötelező négy órája helyett heti 43 órát látott el, munkatársai között a kötelező 21 óra helyett 47-49 órában dolgozó gyógypedagógusokat is találtak. Volt, aki egyszerre öt helyen dolgozott heti 50 órában a kötelező 22 helyett. Több általános iskolai tanár túlórája meghaladta a havi száz órát, és akadt olyan középiskolai pedagógus, akinek 172 óra túlmunkát számoltak el.
Azok, akik ilyen túlzott mértékű többletjövedelemhez jutottak, értelemszerűen a jövőben ezekre a kiegészítő, minőséget nem tükröző juttatásokra nem számíthatnak - olvasható a Klik közleményében.
Hangsúlyozták: a köznevelés megújításának legfőbb célja, hogy minden gyermek jó óvodába, iskolába járjon. Ehhez pedig a gyerekekre összpontosító, hivatását magas színvonalon gyakorló pedagógusokra van szükség.
Emlékeztettek arra, hogy a jelenleg hatályos heti kötelező óraszám fogalmát a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő veszi át. Ez a 40 órás heti munkaidő összesen 55-65 százaléka lehet.
