Megszűnhet az iskola utáni házi feladat is

Rétvári Bence elmondása szerint már szeptembertől csökkenhet a diákok terhelése. A tervek szerint azok a diákok, akik egész napos oktatásban részesülnek, szeptembertől nem adható fel nekik házi feladat.

  • Eduline
MTI Fotó: Marjai János

Az Emmi parlamenti államtitkára a Magyar Időknek nyilatkozva elmondta, hogy a Köznevelési kerekasztal április 30-ig kidolgoz egy javaslatcsomagot, hogy miként lehetne csökkenteni már szeptembertől a diákok terhelését. Ennek egyik eleme lenne, hogy a jövőben az egész napos iskola keretében mindenképp időt biztosítanának a tanulóknak arra, hogy érdemben felkészülhessenek a következő napi órákra, számukra tananyag így nem lenne adható.

A tananyag és az óraszámkeret átalakítása során elsősorban a gyerekek érdekeit tartják majd szem előtt - mondta Rétvári. Ez akár kihathat a tanárokra is, akiknek szintén csökkenhet közvetve a terhelésük.

A Nemzeti alaptanterv átalakítása is a legfontosabb feladatok között van, ennek is megkezdődött a felülvizsgálata. A cél, hogy a lexikális tudás helyett sokkal inkább az alapkészségeket fejlesszék a diákokban, legfőképp általános iskola alsó tagozatban. Az intézménytípusok sajátosságait is figyelembe fogják venni, hiszen egy szakiskolában másképp érdemes fejleszteni a diákokat, mint egy gimnáziumban.

Egyelőre kérdéses, hogy a szakszervezetek miként reagálnak az államtitkár bejelentésére. Galló Istvánné korábban az Eduline-nak elmondta, hogy csak azt veheti komolyan a szakszervezet, ami a sztrájkbizottsági tárgyalásokon történik.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.