Több mint ezer tanodát szerettek volna üzemeltetni alapítványok a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatására, ám a legelismertebbek sem kaptak támogatást. Csütörtökön sikerült az egyeztetés, még kaphatnak mentőővet a kormánytól.
Összesen 5,3 milliárd forint állt rendelkezésre a hazai hátrányos helyzetű településeken működő tanodák támogatására. Számos probléma felmerült a pályázattal, ugyanis a pályázó alapítványok szerint csak akkor írták ki, mikor az előző működési keret már elfogyott, valamint hosszú hónapokig nem hirdettek eredményt, így több tanodát egyszerűen be kellett zárni.
Mikor végre eredményt hirdetett az Emberi Erőforrások Minisztériuma a győztesekről, akkor derült ki, hogy a legjobb, legelismertebb, legegrégebbóta működő tanodák nem kaptak támogatást. A támogatások számottevő része olyan tanodákhoz került, melyeket frissen hozták létre önkormányzatok.
A tanodások ezért minél hamarabb szerettek volna leülni az Emmivel, hogy kiderülhessen, miért maradt el a támogatás, pontosan kik és miért nyertek, valamint mégis lesz-e valamilyen lehetőségük a további működésre. A minisztérium ekkor nagyon nem kapkodott, csak október 13-ra hívta össze az Antiszegregációs kerekasztalt. Az egyeztetésen szóba jöttek a lezajlott tanoda kiírás tapasztalatai, a tanodák hosszú távú fenntartása, valamint köznevelési rendszerbe illesztése.
A tanodákkal történő együttműködés folytatása lehetőséget ad arra, hogy közösen vizsgálják meg a Tanoda program beépítését az állami rendszerbe - mondta Langerné Victor Katalin, az EMMI társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára. Az államtitkárság ennek a konzultációját megkezdte a kerekasztal tagjaival.
Az Emmi jelezte a pályzat kapcsán, hogy hatalmas volt a túljelentkezés, több mint ezren pályáztak, ezért az Emberi Erőforrások Minisztériuma új pályázat kiírásán dolgozik, hogy a több éve működő, szakmailag elismert, tapasztalattal rendelkező tanodákat továbbra is támogatásban részesítse. Hogy ez a forráshiány miatt bezárt tanodákon segít-e, a még talpon maradtak ki tudják-e várni a támogatást, az egyelőre még kérdéses.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
