Összesen 5,3 milliárd forint állt rendelkezésre a hazai hátrányos helyzetű településeken működő tanodák támogatására. Számos probléma felmerült a pályázattal, ugyanis a pályázó alapítványok szerint csak akkor írták ki, mikor az előző működési keret már elfogyott, valamint hosszú hónapokig nem hirdettek eredményt, így több tanodát egyszerűen be kellett zárni.
Mikor végre eredményt hirdetett az Emberi Erőforrások Minisztériuma a győztesekről, akkor derült ki, hogy a legjobb, legelismertebb, legegrégebbóta működő tanodák nem kaptak támogatást. A támogatások számottevő része olyan tanodákhoz került, melyeket frissen hozták létre önkormányzatok.
A tanodások ezért minél hamarabb szerettek volna leülni az Emmivel, hogy kiderülhessen, miért maradt el a támogatás, pontosan kik és miért nyertek, valamint mégis lesz-e valamilyen lehetőségük a további működésre. A minisztérium ekkor nagyon nem kapkodott, csak október 13-ra hívta össze az Antiszegregációs kerekasztalt. Az egyeztetésen szóba jöttek a lezajlott tanoda kiírás tapasztalatai, a tanodák hosszú távú fenntartása, valamint köznevelési rendszerbe illesztése.
A tanodákkal történő együttműködés folytatása lehetőséget ad arra, hogy közösen vizsgálják meg a Tanoda program beépítését az állami rendszerbe - mondta Langerné Victor Katalin, az EMMI társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára. Az államtitkárság ennek a konzultációját megkezdte a kerekasztal tagjaival.
Az Emmi jelezte a pályzat kapcsán, hogy hatalmas volt a túljelentkezés, több mint ezren pályáztak, ezért az Emberi Erőforrások Minisztériuma új pályázat kiírásán dolgozik, hogy a több éve működő, szakmailag elismert, tapasztalattal rendelkező tanodákat továbbra is támogatásban részesítse. Hogy ez a forráshiány miatt bezárt tanodákon segít-e, a még talpon maradtak ki tudják-e várni a támogatást, az egyelőre még kérdéses.
