Mégis marad az alapítványi iskolák állami támogatása

A köznevelési államtitkárság valamint az alapítványi és magániskolák képviselője között történt tárgyalásoknak megfelelően jövőre is fennmarad a jelenlegi 100 százalékos átlagbér alapú támogatás a magánfenntartású iskoláknál - közölte az államtitkárság hétfőn.

  • MTI
Fazekas István

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelési államtitkársága közleményében kiemelte: az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének (AME) hétfő közlésével kapcsolatban feltételezik, a félreértést az okozhatta, hogy a 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat indokolásában benne maradt a magánfenntartású iskolák állami támogatásának csökkentésére irányuló szöveges kitétel. Ez jogtechnikailag nem is lehet másképp, hiszen törvényjavaslat indokoláshoz nem lehet módosító javaslatot benyújtani, hanem csak a normaszöveghez.

Ilyen módosító indítványt viszont benyújtottak, ez az alábbi linken érhető el - közölte az államtitkárság. Ez az indítvány megteremti a feltételét annak, hogy ezen iskolák fenntartói részére ne csökkenjen az állami támogatások mértéke az ez évihez képest. Az Országgyűlés részére benyújtott egységes javaslatban már az elfogadott módosító indítvánnyal korrigált összeg szerepel. Az Országgyűlés hétfőn döntött a költségvetési törvényjavaslatról.

Az AME elnöksége hétfőn közölte: meglepetéssel és megdöbbenéssel olvasta, hogy a kormány Balog Zoltán miniszter ígérete ellenére nem módosította az alapítvány iskolák költségvetési támogatására vonatkozó törvény előterjesztést. Az AME hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében felidézte, hogy november 27-én tárgyaltak Czunyiné Bertalan Judit államtitkárral, Sipos Imre helyettes államtitkárral és Brassói Sándor főosztályvezetővel. A megbeszélésen megerősítették: a költségvetés nem csökkenti 75 százalékra az alapítványi iskolák állami támogatását, mivel közfeladatot látnak el, többségük nem költségtérítéses, hátrányos helyzetű tanulókat szolgálnak - tudatták.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.