Megdöbbentő adatokat hozott nyilvánosságra az UNESCO

A világ 650 millió kisiskolás korú, 6-10 éves gyerekek közül mintegy 250 millió nem tud írni, olvasni, illetve nem...

  • MTI
Fazekas István

A világ 650 millió kisiskolás korú, 6-10 éves gyerekek közül mintegy 250 millió nem tud írni, olvasni, illetve nem rendelkezik az alapvető számolási készségekkel - olvasható az ENSZ oktatási szervezetének legfrissebb jelentésében.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) szerdán publikált felmérése szerint a korcsoport 130 millió tagja bár rendesen jár iskolába, mégsem érte el a minimális követelményeket, 63 millió tagja túl kevés időt tölt oktatási intézményekben, 57 millión pedig egyáltalán nem jár iskolába.

A független kutatócsoport számításai szerint ez összesen mintegy 129 milliárd dolláros (29,1 ezer milliárd forintos) kárt okoz a kormányoknak világszerte. Az ENSZ szakosított szervezetének egyik tisztségviselője azon véleményének adott hangot, hogy ezt a globális "tanulási válságot" jelentős részben a képzett pedagógusok hiánya okozza. Elmondta, hogy a minőség romlását okozta, hogy manapság több gyerek jár iskolába mint korábban.

Az elemzésben részt vevő országok harmadában a tanárok kevesebb mint háromnegyede részesült megfelelő képzésben. "Ennek a nemzedéknek a jövője a pedagógusok kezében van" - hangoztatta Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója, hozzátéve, hogy "2015-ig 5,2 millió új tanárt kell kiképezni".

Az elemzők szerint a mindenki számára nyitott, minőségi oktatás 23 százalékkal tudja növelni egy állam egy főre jutó bruttó nemzeti össztermékét negyven év alatt. Az adatok ennek ellenére azt mutatják, hogy az iskolából kimaradó gyerekek mintegy fele soha nem is fog iskolába járni, ebben benne van az arab országokban és a Szaharától délre fekvő térségben élő lányok kétharmada.

Az iskolába egyáltalán nem járó gyerekek közel fele él háború sújtotta övezetekben. Tizennégy országban egyenként több mint egymillió ilyen kisiskolás korú gyerek volt 2008-ban, többek között Afganisztánban, Kínában, Kongóban és Szomáliában.

Az utóbbi öt évben Laosz, Ruanda és Vietnam érte el a legnagyobb javulást ezen a téren, ebben a három országban legkevesebb 85 százalékkal sikerült csökkenteni ezt az arányt. A jelentés szerint a Szaharától délre fekvő térségben a legrosszabb helyzet. A kutatók azt jósolják, hogy ha a jelenlegi trendek folytatódnak, akkor a teljes beiskolázottságot a leggazdagabb családból származó fiúk körében 2021-re, a legszegényebb családból származó lányok körében pedig 2086-ra érik el.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.