Megdöbbentő adatokat hozott nyilvánosságra az UNESCO

A világ 650 millió kisiskolás korú, 6-10 éves gyerekek közül mintegy 250 millió nem tud írni, olvasni, illetve nem...

  • MTI
Fazekas István

A világ 650 millió kisiskolás korú, 6-10 éves gyerekek közül mintegy 250 millió nem tud írni, olvasni, illetve nem rendelkezik az alapvető számolási készségekkel - olvasható az ENSZ oktatási szervezetének legfrissebb jelentésében.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) szerdán publikált felmérése szerint a korcsoport 130 millió tagja bár rendesen jár iskolába, mégsem érte el a minimális követelményeket, 63 millió tagja túl kevés időt tölt oktatási intézményekben, 57 millión pedig egyáltalán nem jár iskolába.

A független kutatócsoport számításai szerint ez összesen mintegy 129 milliárd dolláros (29,1 ezer milliárd forintos) kárt okoz a kormányoknak világszerte. Az ENSZ szakosított szervezetének egyik tisztségviselője azon véleményének adott hangot, hogy ezt a globális "tanulási válságot" jelentős részben a képzett pedagógusok hiánya okozza. Elmondta, hogy a minőség romlását okozta, hogy manapság több gyerek jár iskolába mint korábban.

Az elemzésben részt vevő országok harmadában a tanárok kevesebb mint háromnegyede részesült megfelelő képzésben. "Ennek a nemzedéknek a jövője a pedagógusok kezében van" - hangoztatta Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója, hozzátéve, hogy "2015-ig 5,2 millió új tanárt kell kiképezni".

Az elemzők szerint a mindenki számára nyitott, minőségi oktatás 23 százalékkal tudja növelni egy állam egy főre jutó bruttó nemzeti össztermékét negyven év alatt. Az adatok ennek ellenére azt mutatják, hogy az iskolából kimaradó gyerekek mintegy fele soha nem is fog iskolába járni, ebben benne van az arab országokban és a Szaharától délre fekvő térségben élő lányok kétharmada.

Az iskolába egyáltalán nem járó gyerekek közel fele él háború sújtotta övezetekben. Tizennégy országban egyenként több mint egymillió ilyen kisiskolás korú gyerek volt 2008-ban, többek között Afganisztánban, Kínában, Kongóban és Szomáliában.

Az utóbbi öt évben Laosz, Ruanda és Vietnam érte el a legnagyobb javulást ezen a téren, ebben a három országban legkevesebb 85 százalékkal sikerült csökkenteni ezt az arányt. A jelentés szerint a Szaharától délre fekvő térségben a legrosszabb helyzet. A kutatók azt jósolják, hogy ha a jelenlegi trendek folytatódnak, akkor a teljes beiskolázottságot a leggazdagabb családból származó fiúk körében 2021-re, a legszegényebb családból származó lányok körében pedig 2086-ra érik el.

Hozzászólások

Totyik Tamás: kihívás elé állítja az iskolákat az alsós javaslatcsomag a 2026/2027-es tanévben

35 perces tanóra, kevesebb házi feladat és a diákok szöveges értékelése - csak néhány olyan intézkedés, melyet bevezethetnek alsóban az iskolák a szeptember elsején kezdődő 2026/2027-es tanévben. Totyik Tamás, Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint az oktatási minisztérium új intézkedéscsomagja több olyan gyakorlatot legalizál, amelyet a tanárok eddig is alkalmaztak. Ugyanakkor többek között a diákok szöveges értékelése, a csengetési rend átalakítása nem lesz egyszerű feladat.

PSZ: „Bármilyen egyedi, szupertehetséges pedagógus bekerül egy rosszul működő intézménybe, halálra van ítélve”

A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu