Megdöbbentő adatokat hozott nyilvánosságra az UNESCO

A világ 650 millió kisiskolás korú, 6-10 éves gyerekek közül mintegy 250 millió nem tud írni, olvasni, illetve nem...

  • MTI
Fazekas István

A világ 650 millió kisiskolás korú, 6-10 éves gyerekek közül mintegy 250 millió nem tud írni, olvasni, illetve nem rendelkezik az alapvető számolási készségekkel - olvasható az ENSZ oktatási szervezetének legfrissebb jelentésében.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) szerdán publikált felmérése szerint a korcsoport 130 millió tagja bár rendesen jár iskolába, mégsem érte el a minimális követelményeket, 63 millió tagja túl kevés időt tölt oktatási intézményekben, 57 millión pedig egyáltalán nem jár iskolába.

A független kutatócsoport számításai szerint ez összesen mintegy 129 milliárd dolláros (29,1 ezer milliárd forintos) kárt okoz a kormányoknak világszerte. Az ENSZ szakosított szervezetének egyik tisztségviselője azon véleményének adott hangot, hogy ezt a globális "tanulási válságot" jelentős részben a képzett pedagógusok hiánya okozza. Elmondta, hogy a minőség romlását okozta, hogy manapság több gyerek jár iskolába mint korábban.

Az elemzésben részt vevő országok harmadában a tanárok kevesebb mint háromnegyede részesült megfelelő képzésben. "Ennek a nemzedéknek a jövője a pedagógusok kezében van" - hangoztatta Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója, hozzátéve, hogy "2015-ig 5,2 millió új tanárt kell kiképezni".

Az elemzők szerint a mindenki számára nyitott, minőségi oktatás 23 százalékkal tudja növelni egy állam egy főre jutó bruttó nemzeti össztermékét negyven év alatt. Az adatok ennek ellenére azt mutatják, hogy az iskolából kimaradó gyerekek mintegy fele soha nem is fog iskolába járni, ebben benne van az arab országokban és a Szaharától délre fekvő térségben élő lányok kétharmada.

Az iskolába egyáltalán nem járó gyerekek közel fele él háború sújtotta övezetekben. Tizennégy országban egyenként több mint egymillió ilyen kisiskolás korú gyerek volt 2008-ban, többek között Afganisztánban, Kínában, Kongóban és Szomáliában.

Az utóbbi öt évben Laosz, Ruanda és Vietnam érte el a legnagyobb javulást ezen a téren, ebben a három országban legkevesebb 85 százalékkal sikerült csökkenteni ezt az arányt. A jelentés szerint a Szaharától délre fekvő térségben a legrosszabb helyzet. A kutatók azt jósolják, hogy ha a jelenlegi trendek folytatódnak, akkor a teljes beiskolázottságot a leggazdagabb családból származó fiúk körében 2021-re, a legszegényebb családból származó lányok körében pedig 2086-ra érik el.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.