A világ 650 millió kisiskolás korú, 6-10 éves gyerekek közül mintegy 250 millió nem tud írni, olvasni, illetve nem...
A világ 650 millió kisiskolás korú, 6-10 éves gyerekek közül mintegy 250 millió nem tud írni, olvasni, illetve nem rendelkezik az alapvető számolási készségekkel - olvasható az ENSZ oktatási szervezetének legfrissebb jelentésében.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) szerdán publikált felmérése szerint a korcsoport 130 millió tagja bár rendesen jár iskolába, mégsem érte el a minimális követelményeket, 63 millió tagja túl kevés időt tölt oktatási intézményekben, 57 millión pedig egyáltalán nem jár iskolába.
A független kutatócsoport számításai szerint ez összesen mintegy 129 milliárd dolláros (29,1 ezer milliárd forintos) kárt okoz a kormányoknak világszerte. Az ENSZ szakosított szervezetének egyik tisztségviselője azon véleményének adott hangot, hogy ezt a globális "tanulási válságot" jelentős részben a képzett pedagógusok hiánya okozza. Elmondta, hogy a minőség romlását okozta, hogy manapság több gyerek jár iskolába mint korábban.
Az elemzésben részt vevő országok harmadában a tanárok kevesebb mint háromnegyede részesült megfelelő képzésben. "Ennek a nemzedéknek a jövője a pedagógusok kezében van" - hangoztatta Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója, hozzátéve, hogy "2015-ig 5,2 millió új tanárt kell kiképezni".
Az elemzők szerint a mindenki számára nyitott, minőségi oktatás 23 százalékkal tudja növelni egy állam egy főre jutó bruttó nemzeti össztermékét negyven év alatt. Az adatok ennek ellenére azt mutatják, hogy az iskolából kimaradó gyerekek mintegy fele soha nem is fog iskolába járni, ebben benne van az arab országokban és a Szaharától délre fekvő térségben élő lányok kétharmada.
Az iskolába egyáltalán nem járó gyerekek közel fele él háború sújtotta övezetekben. Tizennégy országban egyenként több mint egymillió ilyen kisiskolás korú gyerek volt 2008-ban, többek között Afganisztánban, Kínában, Kongóban és Szomáliában.
Az utóbbi öt évben Laosz, Ruanda és Vietnam érte el a legnagyobb javulást ezen a téren, ebben a három országban legkevesebb 85 százalékkal sikerült csökkenteni ezt az arányt. A jelentés szerint a Szaharától délre fekvő térségben a legrosszabb helyzet. A kutatók azt jósolják, hogy ha a jelenlegi trendek folytatódnak, akkor a teljes beiskolázottságot a leggazdagabb családból származó fiúk körében 2021-re, a legszegényebb családból származó lányok körében pedig 2086-ra érik el.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
