Pukli István: „A tűzoltás nem azonos az oktatásirányítással”
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
Szívesen lenne Pakisztán miniszterelnöke Malala Juszufzai, a nők oktatáshoz való jogaiért kiálló pakisztáni lány...

Szívesen lenne Pakisztán miniszterelnöke Malala Juszufzai, a nők oktatáshoz való jogaiért kiálló pakisztáni lány, akit egy tálib fegyveres megpróbált megölni az elvei miatt, és aki csütörtökön elnyerte az Európai Parlament emberi jogi díját, a Szaharov-díjat. A 16 éves pakisztáni lány Christiane Amanpournak, a CNN vezető külpolitikai tudósítójának adott interjút helyi idő szerint csütörtökön New Yorkban.
Amikor Amanpour arról kérdezte, hogy orvos vagy politikus szeretne-e lenni inkább, Malala úgy válaszolt, hogy eredetileg orvos szeretett volna lenni, de rájött, hogy többet tudna tenni az országért miniszterelnökként. "Sok pénzt fordíthatnék a költségvetésből az oktatásra" - tette hozzá.
A vasárnap adásba kerülő interjút néhány órával azután vették fel, hogy csütörtökön Brüsszelben bejelentették: Malala kapta az Európai Parlament emberi jogi díját, a Szaharov-díjat. A lányt Nobel-békedíjra is jelölték.
Malala Juszufzai, egy lányiskolát vezető pakisztáni iskolaigazgató lánya 11 éves korában vált ismertté, amikor blogot indított arról, hogy milyen a lakóhelyén, a Szvát-völgyben élni, ahol a szélsőséges iszlamisták minden eszközzel próbálják megakadályozni, hogy a nők iskolába járjanak. Tavaly októberben egy tálib fegyveres rálőtt a más lányokkal együtt az iskolából hazafelé utazó Malalára, és súlyosan megsebesítette. A támadás szerte a világon ráirányította figyelmet a pakisztáni nők jogaiért folytatott küzdelemre. Malala nemrég megjelentette önéletrajzát, felszólalt az ENSZ-ben, és létrejött a nevét viselő Malala-alapítvány is.
"Soha nem adom fel" - mondta a lány a CNN-interjúban, amikor a tálibok újabb és újabb fenyegetéseiről kérdezték. "Csak egy test az, amit meglőttek, de az álmaimat nem tudják lelőni" - hangoztatta.
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója a státusztörvény miatt hagyta el a tanári pályát 2023-ban. Szeptembertől egy miskolci gimnáziumban tér vissza a tanterembe.
A két legnagyobb pedagógus-szakszervezet is reagált Rétvári Bence nyilatkozatára, miután a politikus a Tisza-kormányon kérte számon az oktatást segítő dolgozók béremelését, és az esetleges őszi sztrájkot is szóba hozta. A NOKS- és technikai dolgozók bérrendezését ugyanakkor a szakszervezetek hosszú ideje napirenden tartják: korábban sztrájkot is hirdettek miatta, most pedig ismét egy már korábban megfogalmazott követelésükre hívták fel a figyelmet.
„Olyan oktatást szeretnék Magyarországon, ahol nem dirigálunk” – mondta Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a nagykanizsai Dr. Mező Ferenc Gimnázium tanévnyitóján. A miniszter szerint az iskolának a kreativitás terévé kell válnia, és fontos, hogy a diákok hangját is meghallják. Lannert emellett bejelentette, hogy hamarosan béremelés jön a nevelést és oktatást segítő dolgozóknál.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Miközben volt olyan képzés, ahová 500 pont kellett, és olyan is, ahová 177 ponttal be lehetett kerülni, több száz meghirdetett képzés végül nem indult el a 2026-os pótfelvételin.
Összeszedtük, mit kell elintéznetek a sikeres pótfelvételi után.
A kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár Kecskeméten és Szolnokon beszélt az előttük álló közös munkáról.
Miközben arra pontos előírás vonatkozik, hány foknak kell lennie legalább a tantermekben, felső hőmérsékleti határ jelenleg nincs az iskolákban - ezzel kapcsolatban sürget most változást a Tanítanék Mozgalom.