Meg sem állna a miniszterelnökségig a lányok oktatásáért harcoló diák

Szívesen lenne Pakisztán miniszterelnöke Malala Juszufzai, a nők oktatáshoz való jogaiért kiálló pakisztáni lány...

  • MTI
MTI / EPA / T. Mughal

Szívesen lenne Pakisztán miniszterelnöke Malala Juszufzai, a nők oktatáshoz való jogaiért kiálló pakisztáni lány, akit egy tálib fegyveres megpróbált megölni az elvei miatt, és aki csütörtökön elnyerte az Európai Parlament emberi jogi díját, a Szaharov-díjat. A 16 éves pakisztáni lány Christiane Amanpournak, a CNN vezető külpolitikai tudósítójának adott interjút helyi idő szerint csütörtökön New Yorkban.

Amikor Amanpour arról kérdezte, hogy orvos vagy politikus szeretne-e lenni inkább, Malala úgy válaszolt, hogy eredetileg orvos szeretett volna lenni, de rájött, hogy többet tudna tenni az országért miniszterelnökként. "Sok pénzt fordíthatnék a költségvetésből az oktatásra" - tette hozzá. 

A vasárnap adásba kerülő interjút néhány órával azután vették fel, hogy csütörtökön Brüsszelben bejelentették: Malala kapta az Európai Parlament emberi jogi díját, a Szaharov-díjat. A lányt Nobel-békedíjra is jelölték.

Malala Juszufzai, egy lányiskolát vezető pakisztáni iskolaigazgató lánya 11 éves korában vált ismertté, amikor blogot indított arról, hogy milyen a lakóhelyén, a Szvát-völgyben élni, ahol a szélsőséges iszlamisták minden eszközzel próbálják megakadályozni, hogy a nők iskolába járjanak. Tavaly októberben egy tálib fegyveres rálőtt a más lányokkal együtt az iskolából hazafelé utazó Malalára, és súlyosan megsebesítette. A támadás szerte a világon ráirányította figyelmet a pakisztáni nők jogaiért folytatott küzdelemre. Malala nemrég megjelentette önéletrajzát, felszólalt az ENSZ-ben, és létrejött a nevét viselő Malala-alapítvány is.

"Soha nem adom fel" - mondta a lány a CNN-interjúban, amikor a tálibok újabb és újabb fenyegetéseiről kérdezték. "Csak egy test az, amit meglőttek, de az álmaimat nem tudják lelőni" - hangoztatta.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.