Még mindig ez az étel a diákok kedvence az iskolai menzán

A megkérdezett tanulók 62 százaléka szerint jó, 15 százalékuk szerint nagyon jó az iskolai menzán kapott étel - írta a Magyar Nemzet pénteken. Megnézték a diákok kedvenc ételeit is. Nincs meglepetés.

  • MTI
Fazekas István

A napilap számára készült országos, reprezentatív felmérést azt mutatta, hogy a nem menzán étkező 14 százaléknyi gyermek szülei elsősorban azzal indokolták távolmaradásukat, hogy gyerekük diétás étkezésre szorul, vagy nem szereti a menzán felszolgált ételt. A szülők közül azok voltak a legelégedetlenebbek, akik az átlagosnál többet fizetnek a szolgáltatásért.

A kutatás szerint a menzareformmal bevezetett zsírszegényebb, kevésbé sós és cukros étrend elfogadottsága magasabb a vártnál. Kitértek arra is, hogy a megkérdezett gyerekek 60 százaléka szeretne többet tudni az egészséges táplálkozásról, 72 százalékuk pedig szívesen megtanulna főzni is.

Összesítették a diákok kedvenc ételeit is, ezek között szerepelnek a gyümölcslevesek, a főételek közül a rántott fogások és a bolognai spagetti, a desszertek közül pedig a tejbegríz.

Ez a magyar gyerekek kedvence a menzán
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.