Még egy ok, amiért érdemes matekot tanulni

Sokkal könnyebben átverhetőek és a döntéshozatalban is rosszabbak azok, akik nem szerezték meg az alapvető matematikai és tudományos készségeket – állítja egy új kutatás.

  • Eduline
wikipedia

A British Science Association elnöke, Dame Athene Donald szerint ha 18 éves korig mindenkinek matematikát és tudományt tanítanának, az bölcsebb társadalmat eredményezne – írta az Index.

Szerinte az a fő probléma, hogy a diákokat túl hamar kezdik el a szakirányok felé terelni. „Az állampolgárokat fel kell készíteni a helyes döntéshozatalra a magánéletükben, függetlenül attól, hogy védőoltásokról, mobilos adótornyokról vagy a klímaváltozásról van szó.”

Vicces feladványok

Okosabbak vagytok, mint egy 8 éves vietnami diák? Itt a legújabb matekfeladvány

Milyen gyorsan tudtok számolni? Kétperces, ingyenes teszt

Három villanykapcsoló, ami kiverte nálunk a biztosítékot

Ezzel a videóval kellene kezdeni a matektanítást

A fő probléma, hogy kevés diákkal szerettetik meg fiatal korában a tudományt. Ennek az az egyik oka, hogy kevés tanár tudja felkelteni a fiatalokban a tudományos kíváncsiságot; ez többnyire csak középiskolás korában sikerül, amikor a diákok már szaktárgyakat vesznek fel, hogy egy-egy tudományterülettel foglalkozhassanak.

Donald szerint nem helyes az a gyakorlat, hogy a diákokat 14 éves korukban arra kényszerítik, hogy válasszanak szakirányt, mert ezzel a társadalom két táborra szakad: a reál és humán, a tudományos és a művészeti érdeklődésű emberekre. Ha ez a két tábor szembekerül, mindig a tudomány húzza a rövidebbet. „Lehet, hogy kigúnyolnak, ha nem tudunk mindent Shakespeare-ről vagy Austenről, de senki nem rökönyödik meg, ha azt mondjuk, hogy sose tudtuk megcsinálni a matekfeladatokat a középiskolában”.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.