Meg akarták alázni a transznemű diákot, de nem hagyta magát

Sötét időkét idéző módszerrel próbálták egy tansznemű diák jogait korlátozni, perel.

  • Eduline

A 16 éves transznemű Ash Whitaker beperelte wisconsini iskoláját, amiért szerinte karszalag viselésére kötelezték volna őt, és más transznemű iskolatársait.

A suli a Mashable szerint azért akarta megjelölni a tanulókat, hogy hatékonyabban tartathassák be a mosdókra vonatkozó szabályozást.

Évek óta harcolnak az amerikai transznemű diákok, hogy identitásuknak megfelelő mosdót használhassanak. Sok államban azonban kifejezetten megtiltják számukra, hogy így tegyenek, csak azt a mosdót használhatják, ami hivatalos nemük szerinti.

 

Lányként startolt, de fiúként ért célba a helyi diákolimpián egy sprinter

Whitaker lánynak született, és hivatalosan még az is, ám ő fiúként él.

Az iskola egyébként azért akarta megjelölni a diákot, hogy a tanárok könnyebben felismerhessék, és útját állják, ha a fiú mosdóba akarna belépni.

Korábban sem igazán vették komolyan a diákot, Whitakernek az osztálykirándulásokon a lányok szobájában kellett aludnia, az igazgató folyamatosan női névmással hivatkozik rá, és a helyettesítő tanárokat sem szokta értesíteni arról, hogy ő fiúként él.

 

Ezért írták át a 650 éves öltözködési szabályokat
Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.