Már a középiskolákban is érzik a diáklétszám visszaesését

2011-re már a középfokú intézményekben is érzékelhető lett a gyereklétszám visszaesése - olvasható a Központi...

  • Eduline
Az általános iskolák létszámproblémái a középfokú oktatásba is begyűrűztek
hvg.hu
2011-re már a középfokú intézményekben is érzékelhető lett a gyereklétszám visszaesése - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzésében. A szakiskolások aránya 2007 óta újra nő, a gimnazistáké stagnál, míg a szakközépiskolák népszerűsége kismértékben tovább csökkent, bár még ma is ezt az iskolatípust választják legtöbben.

Vannak kivételesen jó iskolák, de az egyenlőtlenségek újratermelődése szinte kézzelfogható - olvasható a dokumentumban. Az OECD-tagországok között készített kompetencia-felmérések (PISA) szerint Magyarországon az egyik legerősebb a tanulók teljesítményében a szülői háttér hatása.

Ugyanakkor pozitívumként értékelhető, hogy a korai iskolaelhagyók aránya alacsonyabb az uniós átlagnál, és az elmúlt tíz évben 2,6 százalékponttal javult. (Korai iskolaelhagyóknak azokat a 18–24 éves fiatalokat nevezik, akik nem rendelkeznek középfokú végzettséggel, illetve szakképzettséggel, és nem vesznek részt semmiféle képzésben.)

A most közzétett, Magyarország, 2011 című kötetben bemutatják a társadalom legfontosabb jellemzőit, népesedési viszonyokat, a munkaerőpiac tavalyi alakulásának fontosabb tényeit és folyamatait, valamint az életkörülmények alakulását; képet adnak a hazai és nemzetközi makrogazdasági és pénzügyi folyamatokról, valamint a nemzetgazdaság fontosabb ágazatainak teljesítményéről, és röviden áttekintik a környezet állapotát, illetve az energiatermelés és -felhasználás alakulását.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.