Míg az Európai Unióban inkább a diákokat motiválni képes tanárokra van szükség, addig Magyarországon még mindig a tanárok tantárgyi tudása a legfontosabb szempont - derül ki az Eurobarometer jelentéséből.
Az Európai Bizottság megbízásából 2014-ben készült kérdőíves felméréséből kiderült, hogy a közvélemény szerint az oktatás színvonala leginkább a tanárok személyes képességeitől függ, így többek közt attól, mennyire képesek motiválni a diákokat és milyen a tantárgyi tudásuk. Csak ezután következik a kreatív iskolai környezet, az iskolai keretek között megszerzett gyakorlati, szakmai tapasztalat, a számítógépes és digitális képességek fejlesztése. A sort az iskolák társadalmi, kulturális sokszínűsége és a külföldi csereprogramok zárják.
Az uniós átlag szerint a legfontosabb, hogy a tanárok képesek legyenek motiválni a diákokat és bevonni őket az iskolai munkába, majd ezt követi mintegy 15 százalékponttal lemaradva a tanár tárgyi tudása. Ezzel szemben Magyarországon a tárgyi tudást tartják a legfontosabbnak, a tanár motivációs képességei a második helyre szorultak. A magyarok az uniós átlagnál kevésbé tartják fontosnak a kreatív iskolai környezetet, viszont valamivel hangsúlyosabbnak vélik a digitális képességek fejlesztését.
A felmérésben azt is megkérdezték, a felsorolt területek közül melyiket kellene leginkább fejleszteni az adott ország oktatási rendszerében, itt uniós átlagban és magyarországi viszonylatban is első helyen végzett a tanárok motivációs képessége, bár az uniós átlag ezt mintegy 12 százalékponttal fontosabbnak tartja, mint a magyarok. Az uniós átlagban ezt követi a kreatív iskolai környezet kialakítása, míg a magyaroknak valamivel fontosabb, hogy a diákok gyakorlati és szakmai tapasztalatokra tegyenek szert a tanulmányaik során. A tanárok tárgyi tudását csak a megkérdezettek 31 százaléka fejlesztené, a digitális eszközök használatát pedig a magyarok 29 százaléka - szemben a 25 százalékos uniós átlaggal.
Összességében a megkérdezettek 86 százaléka elégedett az oktatással, amelyben részt vett, ugyanakkor 23 százalékuk szerint a tanulmányaik során nem szerezték meg a munkavállaláshoz szükséges készségeket. A teljes jelentést itt nézhetitek meg, a Magyarországra vonatkozó statisztikákat pedig itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
