Míg az Európai Unióban inkább a diákokat motiválni képes tanárokra van szükség, addig Magyarországon még mindig a tanárok tantárgyi tudása a legfontosabb szempont - derül ki az Eurobarometer jelentéséből.
Az Európai Bizottság megbízásából 2014-ben készült kérdőíves felméréséből kiderült, hogy a közvélemény szerint az oktatás színvonala leginkább a tanárok személyes képességeitől függ, így többek közt attól, mennyire képesek motiválni a diákokat és milyen a tantárgyi tudásuk. Csak ezután következik a kreatív iskolai környezet, az iskolai keretek között megszerzett gyakorlati, szakmai tapasztalat, a számítógépes és digitális képességek fejlesztése. A sort az iskolák társadalmi, kulturális sokszínűsége és a külföldi csereprogramok zárják.
Az uniós átlag szerint a legfontosabb, hogy a tanárok képesek legyenek motiválni a diákokat és bevonni őket az iskolai munkába, majd ezt követi mintegy 15 százalékponttal lemaradva a tanár tárgyi tudása. Ezzel szemben Magyarországon a tárgyi tudást tartják a legfontosabbnak, a tanár motivációs képességei a második helyre szorultak. A magyarok az uniós átlagnál kevésbé tartják fontosnak a kreatív iskolai környezetet, viszont valamivel hangsúlyosabbnak vélik a digitális képességek fejlesztését.
A felmérésben azt is megkérdezték, a felsorolt területek közül melyiket kellene leginkább fejleszteni az adott ország oktatási rendszerében, itt uniós átlagban és magyarországi viszonylatban is első helyen végzett a tanárok motivációs képessége, bár az uniós átlag ezt mintegy 12 százalékponttal fontosabbnak tartja, mint a magyarok. Az uniós átlagban ezt követi a kreatív iskolai környezet kialakítása, míg a magyaroknak valamivel fontosabb, hogy a diákok gyakorlati és szakmai tapasztalatokra tegyenek szert a tanulmányaik során. A tanárok tárgyi tudását csak a megkérdezettek 31 százaléka fejlesztené, a digitális eszközök használatát pedig a magyarok 29 százaléka - szemben a 25 százalékos uniós átlaggal.
Összességében a megkérdezettek 86 százaléka elégedett az oktatással, amelyben részt vett, ugyanakkor 23 százalékuk szerint a tanulmányaik során nem szerezték meg a munkavállaláshoz szükséges készségeket. A teljes jelentést itt nézhetitek meg, a Magyarországra vonatkozó statisztikákat pedig itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
