Míg az Európai Unióban inkább a diákokat motiválni képes tanárokra van szükség, addig Magyarországon még mindig a tanárok tantárgyi tudása a legfontosabb szempont - derül ki az Eurobarometer jelentéséből.
Az Európai Bizottság megbízásából 2014-ben készült kérdőíves felméréséből kiderült, hogy a közvélemény szerint az oktatás színvonala leginkább a tanárok személyes képességeitől függ, így többek közt attól, mennyire képesek motiválni a diákokat és milyen a tantárgyi tudásuk. Csak ezután következik a kreatív iskolai környezet, az iskolai keretek között megszerzett gyakorlati, szakmai tapasztalat, a számítógépes és digitális képességek fejlesztése. A sort az iskolák társadalmi, kulturális sokszínűsége és a külföldi csereprogramok zárják.
Az uniós átlag szerint a legfontosabb, hogy a tanárok képesek legyenek motiválni a diákokat és bevonni őket az iskolai munkába, majd ezt követi mintegy 15 százalékponttal lemaradva a tanár tárgyi tudása. Ezzel szemben Magyarországon a tárgyi tudást tartják a legfontosabbnak, a tanár motivációs képességei a második helyre szorultak. A magyarok az uniós átlagnál kevésbé tartják fontosnak a kreatív iskolai környezetet, viszont valamivel hangsúlyosabbnak vélik a digitális képességek fejlesztését.
A felmérésben azt is megkérdezték, a felsorolt területek közül melyiket kellene leginkább fejleszteni az adott ország oktatási rendszerében, itt uniós átlagban és magyarországi viszonylatban is első helyen végzett a tanárok motivációs képessége, bár az uniós átlag ezt mintegy 12 százalékponttal fontosabbnak tartja, mint a magyarok. Az uniós átlagban ezt követi a kreatív iskolai környezet kialakítása, míg a magyaroknak valamivel fontosabb, hogy a diákok gyakorlati és szakmai tapasztalatokra tegyenek szert a tanulmányaik során. A tanárok tárgyi tudását csak a megkérdezettek 31 százaléka fejlesztené, a digitális eszközök használatát pedig a magyarok 29 százaléka - szemben a 25 százalékos uniós átlaggal.
Összességében a megkérdezettek 86 százaléka elégedett az oktatással, amelyben részt vett, ugyanakkor 23 százalékuk szerint a tanulmányaik során nem szerezték meg a munkavállaláshoz szükséges készségeket. A teljes jelentést itt nézhetitek meg, a Magyarországra vonatkozó statisztikákat pedig itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
