Felmérés: ez a magyar tanárok legnagyobb hibája

Míg az Európai Unióban inkább a diákokat motiválni képes tanárokra van szükség, addig Magyarországon még mindig a tanárok tantárgyi tudása a legfontosabb szempont - derül ki az Eurobarometer jelentéséből.

  • Eduline

Az Európai Bizottság megbízásából 2014-ben készült kérdőíves felméréséből kiderült, hogy a közvélemény szerint az oktatás színvonala leginkább a tanárok személyes képességeitől függ, így többek közt attól, mennyire képesek motiválni a diákokat és milyen a tantárgyi tudásuk. Csak ezután következik a kreatív iskolai környezet, az iskolai keretek között megszerzett gyakorlati, szakmai tapasztalat, a számítógépes és digitális képességek fejlesztése. A sort az iskolák társadalmi, kulturális sokszínűsége és a külföldi csereprogramok zárják.

Az uniós átlag szerint a legfontosabb, hogy a tanárok képesek legyenek motiválni a diákokat és bevonni őket az iskolai munkába, majd ezt követi mintegy 15 százalékponttal lemaradva a tanár tárgyi tudása. Ezzel szemben Magyarországon a tárgyi tudást tartják a legfontosabbnak, a tanár motivációs képességei a második helyre szorultak. A magyarok az uniós átlagnál kevésbé tartják fontosnak a kreatív iskolai környezetet, viszont valamivel hangsúlyosabbnak vélik a digitális képességek fejlesztését.

Eurobarometer

A felmérésben azt is megkérdezték, a felsorolt területek közül melyiket kellene leginkább fejleszteni az adott ország oktatási rendszerében, itt uniós átlagban és magyarországi viszonylatban is első helyen végzett a tanárok motivációs képessége, bár az uniós átlag ezt mintegy 12 százalékponttal fontosabbnak tartja, mint a magyarok. Az uniós átlagban ezt követi a kreatív iskolai környezet kialakítása, míg a magyaroknak valamivel fontosabb, hogy a diákok gyakorlati és szakmai tapasztalatokra tegyenek szert a tanulmányaik során. A tanárok tárgyi tudását csak a megkérdezettek 31 százaléka fejlesztené, a digitális eszközök használatát pedig a magyarok 29 százaléka - szemben a 25 százalékos uniós átlaggal.

Eurobarometer

Összességében a megkérdezettek 86 százaléka elégedett az oktatással, amelyben részt vett, ugyanakkor 23 százalékuk szerint a tanulmányaik során nem szerezték meg a munkavállaláshoz szükséges készségeket. A teljes jelentést itt nézhetitek meg, a Magyarországra vonatkozó statisztikákat pedig itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.