Ahogy nő az Ausztriában munkát vállaló magyarok száma, úgy emelkedik az ott tanuló magyar gyerekeké is - olvasható a...
Ahogy nő az Ausztriában munkát vállaló magyarok száma, úgy emelkedik az ott tanuló magyar gyerekeké is - olvasható a Napi Gazdaságban. A lap hétfői száma szerint a burgenlandiakon kívül már nemcsak Bécsben, hanem Salzburgban és Grazban is akad olyan általános iskolai osztály, ahol a gyerekek harmada magyar, s egyre többen kerülnek közülük ott középiskolába, illetve egyetemre.
A magyar diákokat ma már nemritkán toborozzák az osztrák kistelepülések, hiszen sokszor ettől függ iskolájuk megtartása. Több intézmény előképzést, nyelvoktatást is szervez, ingyen adnak tankönyveket, telente síoktatást.
A tanulókért folyó versenybe az elmúlt években több hazai település is beszállt, nem könnyű azonban "überelni" az ausztriai lehetőségeket, például azt, hogy ha valaki jól megtanul németül, jó eséllyel kap majd ott állást.
Korábban jó néhány szülőt az tartott vissza a határon túli iskoláktól, hogy a tanulás itthoni folytatása esetén a gyerek nem tud majd megfelelni a követelményeknek. Ma már azonban ez sem gond, egyre több az olyan munkanélküli pedagógus, aki vállalja a hiányosságok pótlását, s akad olyan osztrák iskola, illetve település, amelyik ennek az anyagi terheit is vállalja - írja az újság.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
