MSZP: minisztériumi szobákban döntenek majd az iskolák sorsáról

Az MSZP szerint az iskolák államosítása a helyi problémákra és igényekre érzéketlen, drága, rugalmatlan közoktatási...

  • MTI
hvg.hu

Az MSZP szerint az iskolák államosítása a helyi problémákra és igényekre érzéketlen, drága, rugalmatlan közoktatási rendszert hoz létre. Kunhalmi Ágnes, a szocialista párt elnökségi tagja szombaton sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet: az önkormányzatok eddig saját forrásaikból pénzt tettek a közoktatásba, erre azonban ezután nem lesz lehetőségük. Ahhoz, hogy az iskolák továbbra is működhessenek, az államnak ezeket a forrásokat el kell vennie a helyhatóságoktól, ami bizonytalanságot, félelmet szül a településeken - fűzte hozzá.

Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: félő, hogy mindez színvonalromlást fog okozni ott, ahol volt pénz jó oktatási intézményekre, de nem javítja a minőséget az eddig is forráshiánnyal küzdő településeken, sőt az önkormányzatok egyéb feladatainak ellátását is veszélybe sodorja.

Azzal, hogy az államosított iskolák közvetlenül a nemzetierőforrás-minisztérium alá tartoznak majd, és nem a járásokhoz vagy a kormányhivatalokhoz, rugalmatlan, a helyi problémákra és igényekre érzéketlen közoktatási rendszer jön létre, ugyanis nem helyben, hanem egy minisztériumi szobában születnek majd a helyi oktatást meghatározó döntések - értékelte Kunhalmi Ágnes.

A szocialista politikus arról is beszélt, hogy a kormányzati honlapon pénteken nyilvánosságra hozott Nagy reformkönyv a kormány oktatáspolitikájával ellentétes irányokat jelöl ki, amikor például azt állítja: a felsőfokú végzettségűek arányának növelése fontos szerepet játszik az ország jövőjének alakításában. Ezzel szemben a kormány csökkentette a felsőoktatási keretszámokat - jegyezte meg Kunhalmi Ágnes, hozzátéve: négy oldallal hátrébb már a dokumentum is elismeri, hogy "a kormány radikálisan csökkenteni fogja az állami ösztöndíjjal támogatott hallgatók számát".

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.