MSZP: minisztériumi szobákban döntenek majd az iskolák sorsáról

Az MSZP szerint az iskolák államosítása a helyi problémákra és igényekre érzéketlen, drága, rugalmatlan közoktatási...

  • MTI
hvg.hu

Az MSZP szerint az iskolák államosítása a helyi problémákra és igényekre érzéketlen, drága, rugalmatlan közoktatási rendszert hoz létre. Kunhalmi Ágnes, a szocialista párt elnökségi tagja szombaton sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet: az önkormányzatok eddig saját forrásaikból pénzt tettek a közoktatásba, erre azonban ezután nem lesz lehetőségük. Ahhoz, hogy az iskolák továbbra is működhessenek, az államnak ezeket a forrásokat el kell vennie a helyhatóságoktól, ami bizonytalanságot, félelmet szül a településeken - fűzte hozzá.

Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: félő, hogy mindez színvonalromlást fog okozni ott, ahol volt pénz jó oktatási intézményekre, de nem javítja a minőséget az eddig is forráshiánnyal küzdő településeken, sőt az önkormányzatok egyéb feladatainak ellátását is veszélybe sodorja.

Azzal, hogy az államosított iskolák közvetlenül a nemzetierőforrás-minisztérium alá tartoznak majd, és nem a járásokhoz vagy a kormányhivatalokhoz, rugalmatlan, a helyi problémákra és igényekre érzéketlen közoktatási rendszer jön létre, ugyanis nem helyben, hanem egy minisztériumi szobában születnek majd a helyi oktatást meghatározó döntések - értékelte Kunhalmi Ágnes.

A szocialista politikus arról is beszélt, hogy a kormányzati honlapon pénteken nyilvánosságra hozott Nagy reformkönyv a kormány oktatáspolitikájával ellentétes irányokat jelöl ki, amikor például azt állítja: a felsőfokú végzettségűek arányának növelése fontos szerepet játszik az ország jövőjének alakításában. Ezzel szemben a kormány csökkentette a felsőoktatási keretszámokat - jegyezte meg Kunhalmi Ágnes, hozzátéve: négy oldallal hátrébb már a dokumentum is elismeri, hogy "a kormány radikálisan csökkenteni fogja az állami ösztöndíjjal támogatott hallgatók számát".

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.