MSZP: minisztériumi szobákban döntenek majd az iskolák sorsáról

Az MSZP szerint az iskolák államosítása a helyi problémákra és igényekre érzéketlen, drága, rugalmatlan közoktatási...

  • MTI
hvg.hu
Az MSZP szerint az iskolák államosítása a helyi problémákra és igényekre érzéketlen, drága, rugalmatlan közoktatási rendszert hoz létre. Kunhalmi Ágnes, a szocialista párt elnökségi tagja szombaton sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet: az önkormányzatok eddig saját forrásaikból pénzt tettek a közoktatásba, erre azonban ezután nem lesz lehetőségük. Ahhoz, hogy az iskolák továbbra is működhessenek, az államnak ezeket a forrásokat el kell vennie a helyhatóságoktól, ami bizonytalanságot, félelmet szül a településeken - fűzte hozzá.

Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: félő, hogy mindez színvonalromlást fog okozni ott, ahol volt pénz jó oktatási intézményekre, de nem javítja a minőséget az eddig is forráshiánnyal küzdő településeken, sőt az önkormányzatok egyéb feladatainak ellátását is veszélybe sodorja.

Azzal, hogy az államosított iskolák közvetlenül a nemzetierőforrás-minisztérium alá tartoznak majd, és nem a járásokhoz vagy a kormányhivatalokhoz, rugalmatlan, a helyi problémákra és igényekre érzéketlen közoktatási rendszer jön létre, ugyanis nem helyben, hanem egy minisztériumi szobában születnek majd a helyi oktatást meghatározó döntések - értékelte Kunhalmi Ágnes.

A szocialista politikus arról is beszélt, hogy a kormányzati honlapon pénteken nyilvánosságra hozott Nagy reformkönyv a kormány oktatáspolitikájával ellentétes irányokat jelöl ki, amikor például azt állítja: a felsőfokú végzettségűek arányának növelése fontos szerepet játszik az ország jövőjének alakításában. Ezzel szemben a kormány csökkentette a felsőoktatási keretszámokat - jegyezte meg Kunhalmi Ágnes, hozzátéve: négy oldallal hátrébb már a dokumentum is elismeri, hogy "a kormány radikálisan csökkenteni fogja az állami ösztöndíjjal támogatott hallgatók számát".

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.