MSZP: minisztériumi szobákban döntenek majd az iskolák sorsáról

Az MSZP szerint az iskolák államosítása a helyi problémákra és igényekre érzéketlen, drága, rugalmatlan közoktatási...

  • MTI
hvg.hu
Az MSZP szerint az iskolák államosítása a helyi problémákra és igényekre érzéketlen, drága, rugalmatlan közoktatási rendszert hoz létre. Kunhalmi Ágnes, a szocialista párt elnökségi tagja szombaton sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet: az önkormányzatok eddig saját forrásaikból pénzt tettek a közoktatásba, erre azonban ezután nem lesz lehetőségük. Ahhoz, hogy az iskolák továbbra is működhessenek, az államnak ezeket a forrásokat el kell vennie a helyhatóságoktól, ami bizonytalanságot, félelmet szül a településeken - fűzte hozzá.

Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: félő, hogy mindez színvonalromlást fog okozni ott, ahol volt pénz jó oktatási intézményekre, de nem javítja a minőséget az eddig is forráshiánnyal küzdő településeken, sőt az önkormányzatok egyéb feladatainak ellátását is veszélybe sodorja.

Azzal, hogy az államosított iskolák közvetlenül a nemzetierőforrás-minisztérium alá tartoznak majd, és nem a járásokhoz vagy a kormányhivatalokhoz, rugalmatlan, a helyi problémákra és igényekre érzéketlen közoktatási rendszer jön létre, ugyanis nem helyben, hanem egy minisztériumi szobában születnek majd a helyi oktatást meghatározó döntések - értékelte Kunhalmi Ágnes.

A szocialista politikus arról is beszélt, hogy a kormányzati honlapon pénteken nyilvánosságra hozott Nagy reformkönyv a kormány oktatáspolitikájával ellentétes irányokat jelöl ki, amikor például azt állítja: a felsőfokú végzettségűek arányának növelése fontos szerepet játszik az ország jövőjének alakításában. Ezzel szemben a kormány csökkentette a felsőoktatási keretszámokat - jegyezte meg Kunhalmi Ágnes, hozzátéve: négy oldallal hátrébb már a dokumentum is elismeri, hogy "a kormány radikálisan csökkenteni fogja az állami ösztöndíjjal támogatott hallgatók számát".

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.