Lerombolná az elavult oktatási rendszert a Prezi-közeli óvoda és iskola

A közel 150 éves oktatási rendszert szeretnék korszerűsíteni a Prezi-alapítók és társaik óvodájában és iskolájában. Halácsy Péter a hvg.hu-nak elmondta, nem tantárgyak szerint, hanem projektszinten folyna a tanítás.

  • Eduline
Túry Gergely

Két helyszínnel, Budapest School néven kezdte meg működését a Prezi-alapítók és társaik által létrehozott magánóvoda és iskola. Vegyes életkorú és társadalmi környezetből érkező gyerekek tanulnak együtt speciális módszerekkel.

Halácsy Péter a hvg.hu-nak elmondta, három másik családdal együtt kezdtek el azon gondolkodni, alapítani kellene egy olyan iskolát, ahol modern oktatást kaphatnak a diákok. „Nem magyar, hanem globális probléma, hogy az oktatási rendszert kb. 150 évvel ezelőtt tervezték meg, és nagy kérdés, hogyan kellene adaptálni ezt a hatalmas monstrumot a 21. századhoz. A Budapest School egy kísérlet, most még nem lehet látni, hova fejlődik” – mondta.

A pedagógiai programjuk hasonlít a norvég vagy finn iskolákéhoz. Halácsy elmondása szerint vegyes életkorú gyerekek lennének egy osztályban, tantárgyak nélkül, projektalapon tanulnának. Ő is úgy véli, hogy egy nyár alatt nem nőnek fel a diákok, tehát akik még júniusig óvodába jártak, szeptembertől már nem tudnak hirtelen végigülni tanórákat és hosszú órákon keresztül tanulni.

„A mai iskolák nagyon erősen a tudástranszferről szólnak, pedig pontosan tudjuk, hogy ahhoz, hogy sikeres legyen valaki, nem elsősorban memorizálható tudásra, hanem szociális és érzelmi intelligenciára, kitartásra, rizikóvállalásra, mások meghallgatására, a perspektívaváltás és a csapatban való dolgozás képességére van szüksége. És ha valaki kíváncsi és ambiciózus, kreatív – márpedig a gyerek ilyen –, akkor ha érdekes feladatokat, kérdéseket kap, biztos részt akar majd venni a munkában, függetlenül az életkorától” – mondta a hvg.hu-nak Halácsy.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.