Lerombolná az elavult oktatási rendszert a Prezi-közeli óvoda és iskola

A közel 150 éves oktatási rendszert szeretnék korszerűsíteni a Prezi-alapítók és társaik óvodájában és iskolájában. Halácsy Péter a hvg.hu-nak elmondta, nem tantárgyak szerint, hanem projektszinten folyna a tanítás.

  • Eduline
Túry Gergely

Két helyszínnel, Budapest School néven kezdte meg működését a Prezi-alapítók és társaik által létrehozott magánóvoda és iskola. Vegyes életkorú és társadalmi környezetből érkező gyerekek tanulnak együtt speciális módszerekkel.

Halácsy Péter a hvg.hu-nak elmondta, három másik családdal együtt kezdtek el azon gondolkodni, alapítani kellene egy olyan iskolát, ahol modern oktatást kaphatnak a diákok. „Nem magyar, hanem globális probléma, hogy az oktatási rendszert kb. 150 évvel ezelőtt tervezték meg, és nagy kérdés, hogyan kellene adaptálni ezt a hatalmas monstrumot a 21. századhoz. A Budapest School egy kísérlet, most még nem lehet látni, hova fejlődik” – mondta.

A pedagógiai programjuk hasonlít a norvég vagy finn iskolákéhoz. Halácsy elmondása szerint vegyes életkorú gyerekek lennének egy osztályban, tantárgyak nélkül, projektalapon tanulnának. Ő is úgy véli, hogy egy nyár alatt nem nőnek fel a diákok, tehát akik még júniusig óvodába jártak, szeptembertől már nem tudnak hirtelen végigülni tanórákat és hosszú órákon keresztül tanulni.

„A mai iskolák nagyon erősen a tudástranszferről szólnak, pedig pontosan tudjuk, hogy ahhoz, hogy sikeres legyen valaki, nem elsősorban memorizálható tudásra, hanem szociális és érzelmi intelligenciára, kitartásra, rizikóvállalásra, mások meghallgatására, a perspektívaváltás és a csapatban való dolgozás képességére van szüksége. És ha valaki kíváncsi és ambiciózus, kreatív – márpedig a gyerek ilyen –, akkor ha érdekes feladatokat, kérdéseket kap, biztos részt akar majd venni a munkában, függetlenül az életkorától” – mondta a hvg.hu-nak Halácsy.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.