Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A közel 150 éves oktatási rendszert szeretnék korszerűsíteni a Prezi-alapítók és társaik óvodájában és iskolájában. Halácsy Péter a hvg.hu-nak elmondta, nem tantárgyak szerint, hanem projektszinten folyna a tanítás.

Két helyszínnel, Budapest School néven kezdte meg működését a Prezi-alapítók és társaik által létrehozott magánóvoda és iskola. Vegyes életkorú és társadalmi környezetből érkező gyerekek tanulnak együtt speciális módszerekkel.
Halácsy Péter a hvg.hu-nak elmondta, három másik családdal együtt kezdtek el azon gondolkodni, alapítani kellene egy olyan iskolát, ahol modern oktatást kaphatnak a diákok. „Nem magyar, hanem globális probléma, hogy az oktatási rendszert kb. 150 évvel ezelőtt tervezték meg, és nagy kérdés, hogyan kellene adaptálni ezt a hatalmas monstrumot a 21. századhoz. A Budapest School egy kísérlet, most még nem lehet látni, hova fejlődik” – mondta.
A pedagógiai programjuk hasonlít a norvég vagy finn iskolákéhoz. Halácsy elmondása szerint vegyes életkorú gyerekek lennének egy osztályban, tantárgyak nélkül, projektalapon tanulnának. Ő is úgy véli, hogy egy nyár alatt nem nőnek fel a diákok, tehát akik még júniusig óvodába jártak, szeptembertől már nem tudnak hirtelen végigülni tanórákat és hosszú órákon keresztül tanulni.
„A mai iskolák nagyon erősen a tudástranszferről szólnak, pedig pontosan tudjuk, hogy ahhoz, hogy sikeres legyen valaki, nem elsősorban memorizálható tudásra, hanem szociális és érzelmi intelligenciára, kitartásra, rizikóvállalásra, mások meghallgatására, a perspektívaváltás és a csapatban való dolgozás képességére van szüksége. És ha valaki kíváncsi és ambiciózus, kreatív – márpedig a gyerek ilyen –, akkor ha érdekes feladatokat, kérdéseket kap, biztos részt akar majd venni a munkában, függetlenül az életkorától” – mondta a hvg.hu-nak Halácsy.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.