Az uniós átlag alatti a magyarországi felsős diákok idegennyelv-ismerete az Eurostat szerint. A lakosság kétharmada nem beszél egy idegen nyelvet sem.
Luxemburgban beszélik a legtöbb nyelvet az Európai Unióban, a magyarok pedig sajnos utolsók a rangsorban az osztrákokkal, a bolgárokkal és az írekkel együtt – utóbbiak legalább angolul mindenképp tudnak.
Míg Luxemburgban az általános iskola felső tagozatában a gyerekek mindegyike legalább két vagy több nyelvet beszél, addig Magyarországon a gyerekek 80 százaléka az anyanyelvén kívül csak egy másik nyelven tud megszólalni – írja az Euronews az Eurostat adataira hivatkozva.
A magyarok teljesítménye e téren jócskán az uniós átlag alatt marad: az EU-ban a gyerekek 60 százaléka a fent említett korosztályból két nyelven tanul.
2011-es adatok szerint egyébként itthon a lakosság közel kétharmada semmilyen idegen nyelven nem beszél.
Az inklúzió nem csupán a hátrányos helyzetű vagy sajátos nevelési igényű gyerekek befogadásáról szól, hanem arról is, hogy az iskola képes-e alkalmazkodni a különböző tanulási utakhoz. A szülők közötti egyre élesebb konfliktusok valójában ugyanannak a merev iskolarendszernek a következményei, amely egyszerre termel sikeres, kudarcot valló és „kilógó” diákokat. Vélemény.
Mutatjuk, milyen bulikra számíthatnak azok, akik valamelyik vidéki nagyvárosban élőben követik majd a ponthatárok kihirdetését, és egy közös ünnepléssel várják a felvételi eredményeket.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésének részeredményeiből az is kiderült, hogy a legtöbben a túlzott adminisztrációt, a magas munkaterhelést és a létszámhiányt tartják a rendszer legnagyobb problémáinak.
Nyelvvizsgáért vagy emelt szintű érettségiért járó pluszpontokra valószínűleg minden felvételiző számít, arra azonban már jóval kevesebben, hogy egyes szakokon például hangszerismeretért vagy az Educatio Kiállításon való részvételért is kaphat többletpontot.
Hány intézményi pontot adhatnak az egyetemek ? Milyen extra pluszpontok vannak? Összegyűjtöttük a legfontosabb infókat az intézményi pontokról.
Tizenöt éves volt Soma, amikor egy vasútállomáson megpróbálta megmenteni a barátját, de ő maga is súlyos áramütést szenvedett.
A felelős állattartás nem magától alakul ki: már gyerekkorban érdemes megtanítani, hogyan kell megfelelően bánni az állatokkal.
