Az uniós átlag alatti a magyarországi felsős diákok idegennyelv-ismerete az Eurostat szerint. A lakosság kétharmada nem beszél egy idegen nyelvet sem.
Luxemburgban beszélik a legtöbb nyelvet az Európai Unióban, a magyarok pedig sajnos utolsók a rangsorban az osztrákokkal, a bolgárokkal és az írekkel együtt – utóbbiak legalább angolul mindenképp tudnak.
Míg Luxemburgban az általános iskola felső tagozatában a gyerekek mindegyike legalább két vagy több nyelvet beszél, addig Magyarországon a gyerekek 80 százaléka az anyanyelvén kívül csak egy másik nyelven tud megszólalni – írja az Euronews az Eurostat adataira hivatkozva.
A magyarok teljesítménye e téren jócskán az uniós átlag alatt marad: az EU-ban a gyerekek 60 százaléka a fent említett korosztályból két nyelven tanul.
2011-es adatok szerint egyébként itthon a lakosság közel kétharmada semmilyen idegen nyelven nem beszél.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
