Bár nagyon egyszerű lenne, ha alvás közben is tanulhatnánk, pusztán azzal, hogy hallgatjuk a leckét, ez egyelőre nem járható út. A kutatások azt azonban bebizonyították: ha lefekvés előtt tanulunk, azt könnyebben jegyezzük meg.
Aldous Huxley 1932-es Szép új világ könyvében vagy egy történet, ahol a tanár egy Reuben Rabinovitch nevű lengyel fiúról mesél, aki elaludt a rádió előtt, másnap reggel pedig minden nehézség nélkül idézte vissza George Bernard Shaw egyik munkáját, pedig azt se tudta, ki az és egyáltalán, hogy mit mond, ugyanis a rádióadás angolul volt.
Számtalan cikk jelent már meg arról, hogyan lehet dalszövegeket megtanulni álmunkban vagy éppen tökéletesíteni a golfozási technikánkat. Sőt, egy egész iparág épült már erre, hiszen számtalan „tudatalattira ható oktatási csomagot” lehet már venni, amik azt ígérik, csak felteszed a lemezt, lefekszel aludni és reggelre flamencotáncos leszel vagy perfektül fogsz beszélni spanyolul. De vajon van bármilyen tudományos alapja ezeknek?
| Még több érdekesség |
Ezt tuti nem tudtad: miért kopogjuk le fán a szerencsénket? 7 meglepő tudományos tény, amit tuti nem tudtál Te tudod, miért korog a gyomrunk? Most eláruljuk |
Egy 1950-es kísérlet során egy alvásközeli állapotba, egyfajta hipnózisba hozták a tesztalanyokat, és egy olyan felvételt játszottak le nekik, ahol 96 tényt soroltak a történelem, a tudomány, a művészet, a sport és egyéb témakörben. Ébredés után a két kutató, Charles Simon és William Emmons egy kvízsort adott a tesztalanyoknak. Az eredményekből egyértelműen látszott, hogy az alanyok nem jegyezték meg azt, amit alvás közben hallottak.
2010-ben Susan Diekelmann végzett egy másik kísérletet, mely Pavlov kutatásain alapult. Diekelmann azt vizsgálta, hogy ha az új tudást valamilyen ingerhez kapcsolja, akkor vajon könnyebben megjegyzik-e. Arra kérte a tesztalanyokat, hogy 15 kártyát memorizáljanak, amelyeken különböző használati tárgy volt. Eközben enyhén kellemetlen illatokat engedtek a terembe. A csoport egyik felét elküldték aludni, a másik felének pedig egy újabb adag kártyát kellett megtanulni. Az első csoportnak a rövid alvás után kellett memorizálni az újabb adag kártyát.
A kutatók azt vették észre, hogy az a csoport, amely aludhatott, jobban teljesített, a minták 84 százalékát jegyezték meg helyesen, míg azok, akik nem aludhattak, a 60 százalékát. A tudósok ebből azt szűrték le, hogy az információk elmélyülése az alvás első néhány percében elkezdődik, és a különböző ingerek összekapcsolása valóban segíti a tanulást, de a tudás csak akkor hívható elő, ha ugyanaz az inger éri az embert, mint amikor tanult – ez pedig elég életszerűtlen.
Egy tavaly publikált svájci tanulmányban pedig arra a következtetésre jutottak, hogy az alvás segíti az idegen nyelvek elsajátítását. A kísérleti alanyoknak egy sor holland-német szópárt mutattak este 10-kor, majd ugyanezeket kellett felvételről meghallgatniuk hajnali 2-ig. De csak a csoport egyik felének. A másik fele nyugodtan aludhatott. A kutatás bebizonyította, hogy azok, akik aludhattak, sokkal több szóra emlékeztek, mint akik folyamatosan tanultak.
Így az, amit Huxley leírt, nem valósítható meg, teljesen ismeretlen dolgokat nem lehet megtanulni alvás közben, agyunk csak rendszerezi az információkat. Így amit alvás előtt tanultunk, az elmélyül.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
