Az Egyesült Államok az az ország, ahol az elnök a Fehér Házban fogad egy iskolájában megalázott gyereket, mint legutóbb azt a srácot, akinek otthon készített óráját bombának nézték. Mindeközben pedig ugyanebben az országban évente több ezer gyereket büntetnek veréssel tanárok, és mindezt teljesen legálisan. A déli államok többségében ugyanis a mai napig nem tiltották meg a tanároknak, hogy kezet emeljenek a diákjaikra, a szövetségi törvényhozás pedig az alkotmány miatt tehetetlen.
Az Egyesült Államok 19 államában még mindig teljesen legális testi fenyítést alkalmazni az iskolákban. Nemrég még ennél is több helyen lehetett kezet emelni a tanulókra, ugyanis Ohióban 2009-ben, Új-Mexikóban pedig 2011-ben tiltották be a gyakorlatot.
20 ütést kapott, a bíróság szerint azonban ez nem törvényellenes
Hogy lehet az, hogy egy jogállamban ilyen középkori módszerekkel nevelhetnek egyes tanárok? Nos, az ország alkotmánya nem tiltja a gyerekek testi fenyítését, amit az 1977-es legfelsőbb bírósági határozat mondott ki az Ingraham-Wright ügyben.
A 14 éves James Ingrahamet 1970-ben egy floridai iskolában ütötte meg többször tanára, miközben az igazgató lefogta a gyereket. A vád vele szemben az volt, hogy tanári felszólításra nem hagyta el az osztálytermet. A szülők perre mentek az iskola ellen, de a bíróság szerint az alkotmány kegyetlen büntetéseket tiltó rendelkezése nem terjed ki az iskolai testi fenyítésre. Ingraham 20 ütést kapott a hátsó felére, a sérülésekről látlelet is készült.
Mivel az USA-ban precedensjog van érvényben, a bírósági döntés miatt nem lehet szövetségi szinten szabályozni a kérdést. Így viszont az adott állam hatásköre, hogy tiltja-e a nevelési módot. A legtöbb állam ezt meg is tette, de a 19 államban sem mindenhol üthetik a gyerekeket.
| Kapcsolódó cikkeink |
Józanul az USA legbulisabb egyetemén? Sok iskolás lesz öngyilkos a Szilícium-völgyben Bombafenyegetés érte a Los Angeles-i iskolákat |
Texasban például nem tiltott a testi fenyítés, de Houstonban városi hatáskörben fogadtak el tiltó szabályozást. Texasban pár éve megpróbálták elérni, hogy tiltsák a gyakorlatot, ami végül nem sikerült, ám a szülők egy nyilatkozattal megtilthatják, hogy gyereküket megüsse a tanár. Ennek ellenére itt kiemelkedően sok gyereket részesítenek testi büntetésben, ahogy a Business Insider táblázatából is látszik.
A fekete tanulóknak nagyobb esélyük van a verésre
Egy 2009-es Human Rights Watch-jelentés szerint a testi fenyítésként legtöbbször a gyerek hátsó felére csapnak egy erre rendszeresített eszközzel, de sok tanár kézzel üti meg a rendetlennek ítélt tanulót. A tanulmányban elég sokkoló fotókat is közölnek arról, milyen eszközökkel büntetnek.
Maga az iskolai testi fenyítés is felháborít sok jogvédőt, de mindezek tetejébe olyan felmérések születtek, melyekből egyértelmű, hogy a fekete tanulókat háromszor nagyobb eséllyel bünteti eképp.
Embertelen, megalázó és nagyon rossz hatással van a gyerekekre
Az Amerikai Pszichológusok Egyesülete, az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia és az Amerikai Orvosi Kamara egyértelműen a testi fenyítések ellen van. A Human Rights Watch szerint pedig embertelen, megalázó és káros gyakorlatról van szó.
Donald E. Greydanus gyermekorvos sokáig kutatta a testi fenyítés hatását, és arra jutott, hogy a gyakorlat negatívan befolyásolja a diákok teljesítményét - írja a The Atlantic. A fenyítés ráadásul azt tanítja a gyerekeknek, hogy az erőszak elfogadható megoldás, főként a gyengébbekkel, védtelenekkel és alárendeltekkel szemben.
Persze a szabályozás vagy annak hiánya sok esetben nem jelent semmit. Sok tanár már elvből nem alkalmaz ilyen büntetést, akkor sem, ha erre a törvények értelmében lehetősége lenne. Több államban, ahol pedig elvileg tilos megütnie a tanárnak a diákot, időről-időre kiderül, mégis megteszik egyesek.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
