Lázár: Nagyon fontos, hogy ki mikor tüntet

Nem csak a pénteki sztrájkról beszélt a miniszter, aki szerint sokat költünk oktatásra és a kormány nem megy bele további béremelésbe.

  • Eduline
Túry Gergely

Lázár János kancelláriaminiszter szerint a kormány többet költ oktatásra, mint az EU átlaga. Pontos adatot nem említett, ezzel Rétvári Bencének, viszont a kijelentéssel Rétvári Bencére Emmi parlamenti államtitkárára utalhatott, aki szerint 6,14 százaléka a GDP-hez viszonyítva az oktatás közfinanszírozása - amihez uniós forrásokat is bele mertek számolni.

Ezzel szemben az Európai Bizottság jelentése szerint, a legfrissebb feldolgozott adatok alapján Magyarország 2014-ben a GDP-je 4,7 százalékát fordította oktatásra:

Az oktatásra fordított kormányzati kiadások a GDP-hez viszonyított aránya az Unión belül a legalacsonyabbak

- írja a jelentés, ami ha ki is egészül a feldarabolt pedagógsu béremeléssel, akkor sem haladja meg sokkal az 5 százalékot, ami az OECD által tanácsolt 6 százaléktól elmarad.

Ajánlott cikkeink
Rétvári megosztotta nyakatekert matekját az oktatás finanszírozásáról

Furcsa adattal hűtötték volna le a tiltakozó tanárokat

Lázár János szerint a kormánynak mindegy, ha munkaidőn kívül tiltakozik valaki, mert ez a fizetett időn kívüli szabad tevékenység. Abban az esetben már nem mindegy, ha munkaidőben tiltakoznak a tanárok, ugyanis akkor az adófizetők pénzén tennék. Lázár János itt némileg ködösen fogalmazott, ugyanis míg arról beszélt, hogy a sztrájktörvénynek megfelelően kell tiltakozni, közben hangsúlyozta, hogy nem fizetik ki a tiltakozás idején járó díjat. Ezt viszont ugyanúgy a sztrájktörvény írja le, hogy a szakszervezetek a saját sztrájkalapjukból finanszírozzák a tanárok egyébként kieső.

Később hozzátette, hogy elsősorban a polgári engedetlenség keretében tiltakozókra gondolt, illetve azokra, akik a sztrájkot nem az iskola területén tartják, hanem előtte.

Leszögezte, hogy ezúttal - szemben a március 30-i tiltakozással - nem engedi el a kormány a polgári engedetlenség keretében tiltakozók akcióját, aminek munkajogi következménye lesz. Azonban a miniszter maga mondta el, hogy azért nem szankcionáltak korábban, mert az igazgatók leigazolták a tanárok távollétét, így nem volt mit számon kérni. Ez azt is jelenti, hogy üres fenyegetés a szankcionálás emlegetése, hiszen az igazgatók ezúttal is megtehetik, hogy igazolást írnak a tanároknak.

Lázár elmondta, hogy nem érti, hogy a tanárok miért a gyerekekkel és a szülőkkel tolnak ki - bár elismerte, hogy ez is a kormánnyal szembeni nyomásgyakorlás része.

Kitért a miniszter is a kormány által vélelmezett tanári béremelésére, amit korábban Palkovics László és Rétvári Bence is emlegetett. Szerinte is béremelésnek minősül, ha csökkentenék ugyanakkora fizetés mellett a tanárok kötelező óraszámát.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.