Az LMP szerint a bizonytalanság és a jogos aggodalom jegyében kezdődhet szeptemberben az új oktatási tanév.
Az LMP szerint a bizonytalanság és a jogos aggodalom jegyében kezdődhet szeptemberben az új oktatási tanév. Erről Osztolykán Ágnes, a párt országgyűlési képviselője beszélt kedden, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján.
Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: bár az új közoktatási törvény szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezései többségét csak késleltetve vezetik be, ami komoly bizonytalanságot okoz az iskoláknak. Példaként említette, hogy az önkormányzatok továbbra sem tudják, szeptemberben milyen oktatáshoz kapcsolódó feladataik, illetve költségeik lesznek.
Osztolykán Ágnes szerint a kormány korábban az esélyegyenlőség biztosítására hivatkozva döntött az oktatási intézmények államosításáról, de a kabinet ezzel még nem tudta megoldani a szegény települések, vagy a hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó alapítványok iskoláinak problémáit.
Hangsúlyozta továbbá, hogy mérhetetlenül sértőnek találják a mindennapos iskolai testnevelés intenzív televíziós reklámkampányát. Mint mondta, a kormány úgy népszerűsíti a heti ötszöri iskolai testmozgást, hogy országosan több mint háromszáz intézményben nincs is tornaterem. "Önfényezésre van pénz, tornatermek építésére nincs?" - kérdezte a politikus.
Osztolykán Ágnes kitért Orbán Viktor hétfőn megjelent interjújára is, amelyben a kormányfő arról beszélt, néhány év alatt úgy alakítaná át a felsőoktatás rendszerét, hogy abban minden diák maga tudja állni a tanulási költségét. Az LMP-s képviselő szerint a miniszterelnök szavai azt mutatják, végleg elvesztette realitásérzékét, vagyis továbbra sem érti azt az összefüggést, hogy csak az oktatásba történő befektetéssel lehet valóban versenyképes gazdaságot építeni. Orbán Viktor ezzel az elképzelésével elsősorban a szegény, falusi környezetből érkezők elől zárja el a felemelkedés lehetőségét - értékelte.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
