Az LMP szerint a bizonytalanság és a jogos aggodalom jegyében kezdődhet szeptemberben az új oktatási tanév.
Az LMP szerint a bizonytalanság és a jogos aggodalom jegyében kezdődhet szeptemberben az új oktatási tanév. Erről Osztolykán Ágnes, a párt országgyűlési képviselője beszélt kedden, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján.
Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: bár az új közoktatási törvény szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezései többségét csak késleltetve vezetik be, ami komoly bizonytalanságot okoz az iskoláknak. Példaként említette, hogy az önkormányzatok továbbra sem tudják, szeptemberben milyen oktatáshoz kapcsolódó feladataik, illetve költségeik lesznek.
Osztolykán Ágnes szerint a kormány korábban az esélyegyenlőség biztosítására hivatkozva döntött az oktatási intézmények államosításáról, de a kabinet ezzel még nem tudta megoldani a szegény települések, vagy a hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó alapítványok iskoláinak problémáit.
Hangsúlyozta továbbá, hogy mérhetetlenül sértőnek találják a mindennapos iskolai testnevelés intenzív televíziós reklámkampányát. Mint mondta, a kormány úgy népszerűsíti a heti ötszöri iskolai testmozgást, hogy országosan több mint háromszáz intézményben nincs is tornaterem. "Önfényezésre van pénz, tornatermek építésére nincs?" - kérdezte a politikus.
Osztolykán Ágnes kitért Orbán Viktor hétfőn megjelent interjújára is, amelyben a kormányfő arról beszélt, néhány év alatt úgy alakítaná át a felsőoktatás rendszerét, hogy abban minden diák maga tudja állni a tanulási költségét. Az LMP-s képviselő szerint a miniszterelnök szavai azt mutatják, végleg elvesztette realitásérzékét, vagyis továbbra sem érti azt az összefüggést, hogy csak az oktatásba történő befektetéssel lehet valóban versenyképes gazdaságot építeni. Orbán Viktor ezzel az elképzelésével elsősorban a szegény, falusi környezetből érkezők elől zárja el a felemelkedés lehetőségét - értékelte.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
