Felsőoktatási felvételi 2026: így számíthatjátok ki a pontjaitokat egyszerűen
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Magyarország az öt mutatóból négyben négyes, azaz "erős" osztályzatot kapott az uniós mobilitási eredménytábla...

Magyarország az öt mutatóból négyben négyes, azaz "erős" osztályzatot kapott az uniós mobilitási eredménytábla hatfokozatú skáláján, amely azt mutatja, mennyire segíti elő az oktatási rendszer és a jogi környezet azt, hogy a diákok külföldön folytassák tanulmányaikat. Az ötödikben, amely a külföldi tanulmányok eredményeinek elismerését osztályozza, viszont "nagyon gyenge", egyes osztályzatot kapott. Az Európai Bizottság pénteken első alkalommal tette közzé felmérését.
Az öt mutató azt méri, hogy az EU tagállamai, valamint Izland, Liechtenstein, Norvégia és Törökország mennyire támogatja és segíti információkkal a mobilitást, a külföldön tanulást, mennyire segíti elő, hogy a diákok megszerezhessék az ehhez szükséges nyelvtudást, mennyire teszi lehetővé az állami támogatások, ösztöndíjak, hitelek hordozhatóságát, hogyan ismeri el a külföldi tanulmányi eredményeket, és mennyire segíti abban a hátrányos helyzetű diákokat, hogy külföldön tanulhassanak.
A legátfogóbb, legjobb tájékoztatást és segítséget Németország, Belgium, Spanyolország, Franciaország és Olaszország nyújtja azoknak a diákoknak, akik külföldön akarnak tanulni, míg ezen a téren Bulgária, Görögország, Szlovénia és Ciprus teljesít a legrosszabbul.
A támogatások hordozhatósága Belgium német és holland ajkú részein kimagasló, itt gyakorlatilag ugyanolyan feltételekkel juthatnak ilyen segítséghez a külföldi diákok, mint hazájukban. Belgium franciául beszélő térsége, Vallónia viszont nagyon gyenge ezen a téren. A jó eredményt felmutatók közé sorolja még a bizottság Ciprust, Luxemburgot, Finnországot és Svédországot, míg Bulgária, Csehország, Görögország, Horvátország, Litvánia, Románia és Szlovákia ebben gyenge.
Az idegen nyelv oktatása terén Ciprus, Luxemburg és Belgium német ajkú térsége a három éllovas, igaz ezek kivétel nélkül olyan országok, ahol egynél több hivatalos nyelv van. Írország és az Egyesült Királyság, azon belül is főleg Skócia sereghajtó, ahol egyetlen idegen nyelv tanulása sem kötelező.
A külföldi tanulás eredményeinek hazai elismeréséért Németország, Belgium és Spanyolország teszi a legtöbbet, a bizottság azonban azt is megállapította, hogy a legtöbb tagállam viszonylag csekély figyelmet szentel ennek a kérdésnek. Ezen a téren 11 ország kapott "nagyon gyenge" minősítést, de a kiemelt legjobb négy sem kapott négyesnél jobb osztályzatot.
A hátrányos helyzetű diákok külföldi tanulásának támogatásában Flandria jár ez élen, de ötös, "nagyon erős" minősítést kapott Németország, Olaszország és Ausztria is. Ebben a kérdésben 12 ország kapott egyes osztályzatot a 32-ből.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.
Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.
Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.