Komoly következményekkel jár, ha a gyerek túl korán kezdi az iskolát

Pont azok a gyerekek kerülnek túl korán az iskolába, akiknek a legnagyobb szükségük lenne arra, hogy halasszanak. Így már az iskolakezdés előtt csomó minden eldől.

  • Eduline
shutterstock

Jelentősen javítja az óvodában eltöltött plusz egy év az évvesztes gyerekek iskolai terljesítményét, különösen, ha a szülőknek is csak alacsony iskolai végzettsége van. Ennek ellenére pont az iskolázottabb szülők gyerekei élnek ezzel a lehetőséggel – írja a Defaceto blogon Molnár Tímea Laura, a kanadai University of British Columbia doktorandusza.

2013-ig az évvesztesség határa június 1. volt (azóta már szeptember 1.), ezért Molnár ezt vette alapul, amikor az évvesztes és nem évvesztes gyerekek iskola taljesítményét hasonlította össze.

Kapcsolódó cikkek

A bírósági ítélet után is helyén maradt az óvónő

Komolyan fenyegetik a tiszavasvári szülőket és gyerekeiket

A bíróság ismét megállapította, szegregáció történt

A május 31-én született gyermekek 6 évesen es 3 hónaposan kezdtek iskolába járni, hacsak az óvoda vezetője a szülővel egyetértésben a halasztásról nem döntött. Ezzel szemben a június 1-én született gyermekek jellemzően egy évvel idősebben, 7 évesen es 3 hónaposan léptek iskolába – írja.

Az érettségizett szülők gyerekei nagyobb arányban választják a halasztást, ami jót tesz a gyerek teljesítményének, ám pont az érettségivel nem rendelkező szülők gyerekeinél lenne ez fontosabb. Utóbbiak körében gyakoribbak a kora gyermekkori negatív események, amik iskolaéretlenséghez vezethetnek, például az alacsony testsúllyal születés.

És hogy ez miért lehet így? Molnár szerint az iskolázottabb szülők tájékozottabbak, így tudják, milyen pozitív hatásokkal járhat a halasztás, és nagyobb valószínűséggel győzik meg az óvodapedagógust is erről. A többi gyereknél azonban ez azt jelenti, hogy már iskolakezdés előtt hátrányos helyzetbe kerül társaihoz képest.

Hozzászólások

Így alakul át az alsó tagozatos oktatás: konkrét teendőlistát kaptak az iskolák

35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.

Mi lesz az érettségizőkkel, ha sztrájkolnak a tanárok? – a köznevelési törvényről vitáztak a parlamentben

A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.

Ádám Zoltán reagált az őt kirúgó rektorhelyettes lemondására: „Nem volt nála gyűlöltebb és rettegettebb ember a Corvinuson”

Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Mi a baj a 8 osztályos általános iskolával, és mi jöhet helyette?

A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.