Mióta a 2000-es évek eleje óta kiváló eredményeket érnek el a finn diákok a PISA-teszteken, mindenki az északi ország oktatási modelljét bálványozza. Van azonban egy árnyoldala is a skandináv oktatási rendszernek.
A világon alapvető trend, hogy a lányok jobban teljesítenek a kompetenciaméréseken, mint a fiúk, de a nemek közti szakadék sehol sem olyan mély, mint a skandináv országokban.
Nincs még egy olyan ország, ahol akkora különbség tátongna a fiúk és lányok által elért pontszámok között, mint Finnország. Az ország még ma is kiváló eredményei (tudományos műveltség területén 2., olvasásban 3., matematikai képességekben 6. az OECD országok körében) valójában csak a lányoknak köszönhető, a fiúk a világátlaghoz tartoznak – erre Tom Loveless, a Brookings Institution szakembere hívta fel a figyelmet a Quartzon.
A finn oktatási rendszert agyondicsérik a világban, nem hajtják túl a gyerekeket, alig van házi és dolgozat, a tanárok pedig a világ legjobban fizetettjei közt vannak, így persze a legjobb szakembereket engedik a gyerekek közelébe. Hogy akkor mégis miért csak a lányokra van ez ilyen jó hatással, a szakemberek sem tudják. Loveless szerint lehetnek biológiai/fejlődési okok a háttérben, de kulturális és intézményi problémák is vezethetnek a furcsa eredményekhez. A finn oktatási modellről bővebben itt olvashattok, egy hipermodern finnországi iskolát pedig itt nézhettek meg.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
