Mióta a 2000-es évek eleje óta kiváló eredményeket érnek el a finn diákok a PISA-teszteken, mindenki az északi ország oktatási modelljét bálványozza. Van azonban egy árnyoldala is a skandináv oktatási rendszernek.
A világon alapvető trend, hogy a lányok jobban teljesítenek a kompetenciaméréseken, mint a fiúk, de a nemek közti szakadék sehol sem olyan mély, mint a skandináv országokban.
Nincs még egy olyan ország, ahol akkora különbség tátongna a fiúk és lányok által elért pontszámok között, mint Finnország. Az ország még ma is kiváló eredményei (tudományos műveltség területén 2., olvasásban 3., matematikai képességekben 6. az OECD országok körében) valójában csak a lányoknak köszönhető, a fiúk a világátlaghoz tartoznak – erre Tom Loveless, a Brookings Institution szakembere hívta fel a figyelmet a Quartzon.
A finn oktatási rendszert agyondicsérik a világban, nem hajtják túl a gyerekeket, alig van házi és dolgozat, a tanárok pedig a világ legjobban fizetettjei közt vannak, így persze a legjobb szakembereket engedik a gyerekek közelébe. Hogy akkor mégis miért csak a lányokra van ez ilyen jó hatással, a szakemberek sem tudják. Loveless szerint lehetnek biológiai/fejlődési okok a háttérben, de kulturális és intézményi problémák is vezethetnek a furcsa eredményekhez. A finn oktatási modellről bővebben itt olvashattok, egy hipermodern finnországi iskolát pedig itt nézhettek meg.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
