Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
espoo.fi
A világon alapvető trend, hogy a lányok jobban teljesítenek a kompetenciaméréseken, mint a fiúk, de a nemek közti szakadék sehol sem olyan mély, mint a skandináv országokban.
Nincs még egy olyan ország, ahol akkora különbség tátongna a fiúk és lányok által elért pontszámok között, mint Finnország. Az ország még ma is kiváló eredményei (tudományos műveltség területén 2., olvasásban 3., matematikai képességekben 6. az OECD országok körében) valójában csak a lányoknak köszönhető, a fiúk a világátlaghoz tartoznak – erre Tom Loveless, a Brookings Institution szakembere hívta fel a figyelmet a Quartzon.
A finn oktatási rendszert agyondicsérik a világban, nem hajtják túl a gyerekeket, alig van házi és dolgozat, a tanárok pedig a világ legjobban fizetettjei közt vannak, így persze a legjobb szakembereket engedik a gyerekek közelébe. Hogy akkor mégis miért csak a lányokra van ez ilyen jó hatással, a szakemberek sem tudják. Loveless szerint lehetnek biológiai/fejlődési okok a háttérben, de kulturális és intézményi problémák is vezethetnek a furcsa eredményekhez. A finn oktatási modellről bővebben itt olvashattok, egy hipermodern finnországi iskolát pedig itt nézhettek meg.
