Komoly hibára bukkantak a finn oktatási rendszerben: mégsem olyan ideális?

Mióta a 2000-es évek eleje óta kiváló eredményeket érnek el a finn diákok a PISA-teszteken, mindenki az északi ország oktatási modelljét bálványozza. Van azonban egy árnyoldala is a skandináv oktatási rendszernek.

  • Lapszemle

 

espoo.fi

A világon alapvető trend, hogy a lányok jobban teljesítenek a kompetenciaméréseken, mint a fiúk, de a nemek közti szakadék sehol sem olyan mély, mint a skandináv országokban.

Nincs még egy olyan ország, ahol akkora különbség tátongna a fiúk és lányok által elért pontszámok között, mint Finnország. Az ország még ma is kiváló eredményei (tudományos műveltség területén 2., olvasásban 3., matematikai képességekben 6. az OECD országok körében) valójában csak a lányoknak köszönhető, a fiúk a világátlaghoz tartoznak – erre Tom Loveless, a Brookings Institution szakembere hívta fel a figyelmet a Quartzon.

A finn oktatási rendszert agyondicsérik a világban, nem hajtják túl a gyerekeket, alig van házi és dolgozat, a tanárok pedig a világ legjobban fizetettjei közt vannak, így persze a legjobb szakembereket engedik a gyerekek közelébe. Hogy akkor mégis miért csak a lányokra van ez ilyen jó hatással, a szakemberek sem tudják. Loveless szerint lehetnek biológiai/fejlődési okok a háttérben, de kulturális és intézményi problémák is vezethetnek a furcsa eredményekhez. A finn oktatási modellről bővebben itt olvashattok, egy hipermodern finnországi iskolát pedig itt nézhettek meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna