Kolumbusz Kristóf felfedezte Amerikát – vagy mégsem? Így gondolták-e vajon azok az őslakosok is, akik ott éltek?
Az iskolában azt tanítják, hogy Kolumbusz Kristóf felfedezte Amerikát – mondja a Cut magazin videóján egy kislány. Helyette inkább azt kéne tanítani, hogy nem fedezett fel semmit, csak eltévedt – folytatja. Az őslakosok nincsenek annyira elragadtatva a felfedezőtől, és az sem tetszik nekik, hogy az Egyesült Államokban a mai napig ennyire ünnepelt személy. Több államban nem hajlandók ünnepelni a felfedező napját, egyes iskolákban pedig azt is elmondják a gyerekeknek, miket tettek a felfedezők az őslakosokkal.
„Maga a gonosz”, „az első terrorista Amerikában”, „megszálló”. A videón megkérdezett őslakosok leszármazottai egyike szégyenletesnek tartja, hogy az Egyesült Államokban külön napon ünneplik Amerika felfedezőjét – ez a Columbus Day, amit minden év október második hétfőjén tartanak -, miközben a gyarmatosítók erőszakos hódításokba kezdtek azok ellen, akik már évezredek óta azon a földön éltek.
Több államban - főleg, ahol az átlagosnál nagyobb az őslakosok aránya - nem ünnep, az iskolák is nyitva tartanak. Dél-Dakotában október második hétfőjét inkább az őslakosok napjává avatták, de hasonló lépésre szánták el magukat több városban - köztük Seattle-ben is.
One Word: Christopher Columbus (Native Americans)We invited Native Americans to respond to "Christopher Columbus."What did you learn in school about Christopher Columbus?For weekly videos, like us on facebook: https://www.facebook.com/storiesbycut
Posted by Cut on Tuesday, 24 November 2015
Kolumbusz történetét szerte a világon ismerik: 1492-ben Indiát kereste, ám nyugatra hajózva Amerikára lelt rá az eredetileg olasz származású tengerésztiszt. Mivel úgy gondolta, hogy Indiában van, gyorsan el is nevezte az ott élőket indiánoknak. A hajók megérkezte után egy hosszú és véres időszak következett Észak-Amerikában: a telepesek szépen lassan elfoglalták az őslakosok területeit és szorították őket nyugatra, majd a túlélőket rezervátumokba.
Több tanár is felkeltette az amerikai közvélemény figyelmét az utóbbi években, mert a történelemkönyvben található információkon kívül a kontinens európaiak általi felfedezésének sötét oldalát is bemutatták. Egy wisconsini tanár szerint, amikor elkezdte az iskolában az őslakosok ellen elkövetett atrocitásokat is tanítani, a diákoknak leesett az álluk, mert erről még sosem hallottak, Kolumbusszal kapcsolatban csak pozitív dolgok jutottak el hozzájuk – kezdve ugye a nemzeti ünneppel. Volt olyan tanár is, aki a középiskolás osztályába őslakosokat hívott meg, és történelemórán ők is elmondták a gyerekeknek, hogyan látják Kolumbusz történelmi alakját.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
