Kolumbusz Kristóf felfedezte Amerikát – vagy mégsem? Így gondolták-e vajon azok az őslakosok is, akik ott éltek?
Az iskolában azt tanítják, hogy Kolumbusz Kristóf felfedezte Amerikát – mondja a Cut magazin videóján egy kislány. Helyette inkább azt kéne tanítani, hogy nem fedezett fel semmit, csak eltévedt – folytatja. Az őslakosok nincsenek annyira elragadtatva a felfedezőtől, és az sem tetszik nekik, hogy az Egyesült Államokban a mai napig ennyire ünnepelt személy. Több államban nem hajlandók ünnepelni a felfedező napját, egyes iskolákban pedig azt is elmondják a gyerekeknek, miket tettek a felfedezők az őslakosokkal.
„Maga a gonosz”, „az első terrorista Amerikában”, „megszálló”. A videón megkérdezett őslakosok leszármazottai egyike szégyenletesnek tartja, hogy az Egyesült Államokban külön napon ünneplik Amerika felfedezőjét – ez a Columbus Day, amit minden év október második hétfőjén tartanak -, miközben a gyarmatosítók erőszakos hódításokba kezdtek azok ellen, akik már évezredek óta azon a földön éltek.
Több államban - főleg, ahol az átlagosnál nagyobb az őslakosok aránya - nem ünnep, az iskolák is nyitva tartanak. Dél-Dakotában október második hétfőjét inkább az őslakosok napjává avatták, de hasonló lépésre szánták el magukat több városban - köztük Seattle-ben is.
One Word: Christopher Columbus (Native Americans)We invited Native Americans to respond to "Christopher Columbus."What did you learn in school about Christopher Columbus?For weekly videos, like us on facebook: https://www.facebook.com/storiesbycut
Posted by Cut on Tuesday, 24 November 2015
Kolumbusz történetét szerte a világon ismerik: 1492-ben Indiát kereste, ám nyugatra hajózva Amerikára lelt rá az eredetileg olasz származású tengerésztiszt. Mivel úgy gondolta, hogy Indiában van, gyorsan el is nevezte az ott élőket indiánoknak. A hajók megérkezte után egy hosszú és véres időszak következett Észak-Amerikában: a telepesek szépen lassan elfoglalták az őslakosok területeit és szorították őket nyugatra, majd a túlélőket rezervátumokba.
Több tanár is felkeltette az amerikai közvélemény figyelmét az utóbbi években, mert a történelemkönyvben található információkon kívül a kontinens európaiak általi felfedezésének sötét oldalát is bemutatták. Egy wisconsini tanár szerint, amikor elkezdte az iskolában az őslakosok ellen elkövetett atrocitásokat is tanítani, a diákoknak leesett az álluk, mert erről még sosem hallottak, Kolumbusszal kapcsolatban csak pozitív dolgok jutottak el hozzájuk – kezdve ugye a nemzeti ünneppel. Volt olyan tanár is, aki a középiskolás osztályába őslakosokat hívott meg, és történelemórán ők is elmondták a gyerekeknek, hogyan látják Kolumbusz történelmi alakját.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
