Klik-vezér: lassan mindenért a Klik a hibás

Pölöskei Gáborné szerint már minden rendben van az oktatásban, ami pedig mégsem, az nem téma, nem érdemes róla beszélni sem.

  • Eduline
Túry Gergely

Teljesen átalakul a Klik, és 58 tankerületi központ jön létre 2017-től. Emellett az állam az iskolák fenntartása mellett a működtetést is saját hatáskörébe vonja. Ennek apropóján készített interjút Pölöskei Gáborné Klik-vezérrel a 168 óra.

Pölöskei Gáborné rögtön az interjú elején leszögezi, szó sincs arról, hogy azért nevezték ki a szervezet élére még márciusban, mert ő Áder János köztársasági elnök húga. Arra a felvetésre, hogy az oktatás nem épp a kormány sikerágazata, a következő választ adja:

"Nem így látom. Komoly reformok valósultak meg, gondoljunk például a pedagógusok béremelésére. A tiltakozások mostanra nagyrészt lecsengtek, az oktatási kormányzat a szakmai párbeszéd keretein belül valamennyi problémára reagált".

Az átalakításokkal kapcsolatban azt mondta, nem igaz, hogy egy nagy helyett 58 kis Klik jön létre:

"ez jól hangzik, de nagyon nincs így. Inkább ellenzéki politikai szereplők és nem szakértők mondják."

Arra kérdésre, hogy az új központok élére miért nem pályáztattak, azt felelte:

"a kiválasztásnál a tapasztalat, a szakmai felkészültség számított."

Pölöskei Gáborné szerint mára "helyre állt a rend", a Kliknek nincsenek tartozásai, ma már nem fordulhat elő, hogy nincs kréta egy iskolában, vagy nem tudják kifizetni a gázszámlát.

Korábban több önkormányzat is elég határozottan tiltakozott az ellen, hogy átvegyék az iskoláik működtetését, főleg miután rengeteg pénzt költöttek fejlesztésekre. Hogy mit tesznek ezekkel az önkormányzatokkal, a Klik-vezér azt választolta:

"miniszteri határozat születik, amivel átvesszük az intézményt".

A szegregációval - amivel kapcsolatban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen - kapcsolatos kérdésre azt mondta, "'lassan eljutunk abba az állapotba, hogy mindenért a Klik a hibás", de szerinte ebben a kérdésben nem csak a fenntartónak van adóssága. Legbeszédesebb az utolsó kérdés-felelet, amit kénytelen vagyunk egy az egyben átemelni:

"A Klik fenntartóként már figyel arra, hogy ne legyen külön roma és nem roma vécé? – Ez a felvetés annyira abszurd. Kérem, ne vigyük el a beszélgetést ilyen irányba, mert úgy tűnik, mintha ez téma lenne. Pedig nem az."

Mondjuk a bíróságon épp téma, ugyanis a gyöngyöspatai cigány diákok ügyében már ítélet is bizonyítja, hogy jogszerűtlenül szegregálták őket, és ebbe az is beletartozott, hogy nem használhatták a "fehérek" vécéjét. Az ezt követő kártérítési perről bővebben itt írtunk:

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.