Klik: nem igaz, hogy aki nem ír alá, nem kap fizetést

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (Klik) tartozó pedagógusok a tankerületeken keresztül tájékoztatást...

  • MTI
Fülöp Máté

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (Klik) tartozó pedagógusok a tankerületeken keresztül tájékoztatást kaptak a bérátsorolások menetéről - közölte a Klik. Az intézményfenntartó központ közleménye szerint a tankerületi igazgatók minden kérdésre részletes választ adtak.

Emlékeztettek arra: az új illetménytáblákat a köznevelésért felelős államtitkárság július végén közzétette, a törvénymódosítás és a kormányrendelet augusztus végén megjelent, így - tették hozzá - minden pedagógus hetekkel az átsorolás megkezdése előtt tájékozódhatott arról, mennyivel nő majd a fizetése.

Hangsúlyozták, hogy a pedagógusok bérátsorolása a pedagógushivatást támogató rendszer szeptember 1-jei bevezetése miatt történik, amely országosan 160 ezer pedagógusnak átlagosan 35-80 ezer forint bérnövekedést jelent.

Kitértek arra is, hogy mivel az új illetményrendszer bevezetése jogszabályon alapul, az is megkapja a magasabb bért, aki az ezt megállapító okirat aláírását megtagadta. "Tehát nem igaz az az állítás, hogy aki nem írja alá, vagy nem veszi át (az okiratot), nem kap fizetést" - olvasható a Klik közleményében.

Kiemelték, hogy a kinevezési okirat nem tartalmaz belépési nyilatkozatot a Nemzeti Pedagógus Karba, "pusztán tájékoztatást ad arról, hogy a törvény erejénél fogva válnak az önkormányzati és állami intézmények pedagógusai automatikusan a kar tagjaivá".

A Klik emlékeztetett: idén a központi költségvetés 32.5 milliárd forint többletforrást biztosít a pedagógusok béremelésére. A közlemény szerint a munkáltató kedvező visszajelzéseket kap a tanároktól annak ellenére, hogy "sokan ellenkező híresztelésekkel akarják kisebbíteni azt a magyar emberek munkájának köszönhető eredményt, ami lehetővé tette a pedagógusok bérének jelentős emelését".

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.