A Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (Klik) tartozó pedagógusok a tankerületeken keresztül tájékoztatást...
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (Klik) tartozó pedagógusok a tankerületeken keresztül tájékoztatást kaptak a bérátsorolások menetéről - közölte a Klik. Az intézményfenntartó központ közleménye szerint a tankerületi igazgatók minden kérdésre részletes választ adtak.
Emlékeztettek arra: az új illetménytáblákat a köznevelésért felelős államtitkárság július végén közzétette, a törvénymódosítás és a kormányrendelet augusztus végén megjelent, így - tették hozzá - minden pedagógus hetekkel az átsorolás megkezdése előtt tájékozódhatott arról, mennyivel nő majd a fizetése.
Hangsúlyozták, hogy a pedagógusok bérátsorolása a pedagógushivatást támogató rendszer szeptember 1-jei bevezetése miatt történik, amely országosan 160 ezer pedagógusnak átlagosan 35-80 ezer forint bérnövekedést jelent.
Kitértek arra is, hogy mivel az új illetményrendszer bevezetése jogszabályon alapul, az is megkapja a magasabb bért, aki az ezt megállapító okirat aláírását megtagadta. "Tehát nem igaz az az állítás, hogy aki nem írja alá, vagy nem veszi át (az okiratot), nem kap fizetést" - olvasható a Klik közleményében.
Kiemelték, hogy a kinevezési okirat nem tartalmaz belépési nyilatkozatot a Nemzeti Pedagógus Karba, "pusztán tájékoztatást ad arról, hogy a törvény erejénél fogva válnak az önkormányzati és állami intézmények pedagógusai automatikusan a kar tagjaivá".
A Klik emlékeztetett: idén a központi költségvetés 32.5 milliárd forint többletforrást biztosít a pedagógusok béremelésére. A közlemény szerint a munkáltató kedvező visszajelzéseket kap a tanároktól annak ellenére, hogy "sokan ellenkező híresztelésekkel akarják kisebbíteni azt a magyar emberek munkájának köszönhető eredményt, ami lehetővé tette a pedagógusok bérének jelentős emelését".
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
