Elkészült a közétkeztetésről szóló jogszabálytervezet, amely egyebek között a bölcsődékben, óvodákban, iskolákban...
Elkészült a közétkeztetésről szóló jogszabálytervezet, amely egyebek között a bölcsődékben, óvodákban, iskolákban, gyermektáborokban és kórházakban alkalmazható étrend táplálkozás-egészségügyi előírásait tartalmazza. A kormány honlapján olvasható dokumentumhoz május 10-ig várják a véleményeket.
2011 augusztusa óta van érvényben Paller Judit országos tiszti főorvos közétkeztetési ajánlása. Ennek betartása azonban nem kötelező, így azóta várják hogy ennek nyomán elkészüljön egy jogszabály, amelynek utasításai már kötelező érvényűek.
A jogszabálytervezetben rögzítik, hogy az étrendet az élelmezésvezető állítja össze. Továbbá, hogy a közétkeztető minden általa biztosított étkezéshez étlapot készít, és azt az intézmény az étkezők - bölcsődében, valamint nevelési-oktatási intézményekben a szülők - által is jól látható helyen kifüggeszti. Az étlapon fel kell tüntetni az ételek energia-, zsír-, telítettzsírsav-, fehérje-, szénhidrát-, cukor-, és sótartalmát, valamint az élelmiszerek jelöléséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott allergén összetevőket.
A tervezet egyik mellékletében rögzítik, hogy a különböző korcsoportok számára mennyi a naponta szükséges energiabevitel. Emellett több táblázatban részletezik, hogy a különböző korcsoportok étrendjének milyen arányban és módon kell tartalmazni egyebek mellett húsokat, tejtermékeket, zsiradékokat, cukrot, gabona alapú élelmiszereket, zöldségeket és gyümölcsöket. Például szalonna hidegétkezéshez nem adható. A változatos étrend eléréséhez egy úgynevezett változatossági mutatót kell alapul venni, amelyet a leves-, hús-, főzelék-, és köretfélék gyakoriságából számítanak ki.
A tervezet rögzíti, hogy egész napos étkeztetés esetén egy embernek biztosítani kell legalább fél liter tejet vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejterméket, négy adag zöldséget - amibe a burgonya nem számít bele - vagy gyümölcsöt, ezekből legalább egy adagot nyers formában, továbbá három adag gabona alapú élelmiszert.
A szükséges folyadék biztosítására az ivóvízen kívül ásványvíz vagy tea adható, utóbbi csak az előírt cukormennyiséggel. Édesítőszert viszont a hat év alatti korcsoportnak - a diétás étkezést igénylő szénhidrátanyagcsere-zavarban szenvedők kivételével - nem lehetne adni.
A tervezetben meghatározzák, hogy a különböző korú gyermekek számára milyen zsíros tej adható, továbbá rögzítik, hogy az italként kínált tej hozzáadott cukrot nem tartalmazhat. Mindezek mellett a közétkeztetési előírásban azt is rögzítik, hogy bölcsődei étkeztetés esetén bő olajban sült étel nem adható, s hogy csípős, erősen fűszeres étel a 14 év alatti korcsoport részére ugyancsak tilos.
A tervezet hatásvizsgálati dokumentumában kiemelik, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) vizsgálatai igazolták, hogy a táplálkozási kockázati tényezők, például a fokozott energia- és zsírbevitel, a napi öt grammot meghaladó sóbevitel, az alacsony zöldség- és gyümölcs-fogyasztás nemcsak a felnőttek körében, hanem már gyermekkorban is kimutathatók. A túlsúly és elhízás aránya a felnőttek között rendkívül magas, emellett a gyermekkori elhízás az elmúlt 10 évben háromszorosára emelkedett.
Az OÉTI vizsgálatai szerint az óvodai és az iskolai közétkeztetés sem minőségében, sem mennyiségében nem felel meg az egészséges táplálkozás irányelveinek. Mindezekre tekintettel, a közétkeztetés átalakítása nélkül a táplálkozással összefüggő betegségek kockázata hosszú távon nem csökkenthető. A közétkeztetés átalakításának első lépése az élelmiszerekre, étrendekre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi jogi szabályozás megteremtése - fogalmazott az egészségügyi államtitkárság. A szabályozás elfogadása esetén jövő januártól lenne hatályos.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
