Abszurd helyzeteket okozott számos szakképző iskolánál az állami fenntartóhoz való átszervezés, a Klik rengeteg szakképzéshez tartozó járulékos költséget nem fizetett ki, így viszont egyes szakképzések lényegében értelmetlenné váltak. Egy iskolában a péktanoncoknak ki kellett dobniuk a kenyértésztát, mert nem működhetett a kemence és a hűtő, ráadásul így értékesíteni sem tudták a kész terméket.
Számos szakképzéssel foglalkozó iskola menekült el a Kliktől a Nemzetgazdasági Minisztérium vagy a Földművelési Minisztérium fenntartása alá, ugyanis a szaktárca sokkal stabilabb anyagi feltételeket tudott biztosítani, mint a költségvetésében rendkívül alultervezett Klik. Bár a tantervvel és számos adminisztrációval a Klik felé kell elszámolniuk, de lényegesen nagyobb anyagi mozgástere maradt az iskolaigazgatóknak is a váltással.
A Klik ráadásul egy korábbi nagyon fontos gyakorlatot lehetetlenített el az iskolákban, mégpedig azt, hogy saját bevételre tegyenek szert. Az iskolák jelentős része termeik bérbeadásával olyan összegekre tehettek szert, amit helyben használhattak fel, a Klik kialakulása óta azonban ezeket a pénzeket be kellett szolgáltatni a Klik irányába, ami onnantól a nagy közös részét képezte. Az iskolák lényegében elvesztették a motivációt arra, hogy pénzt termeljenek, egyelőre nincs adat arra, hogy így mennyi pénz esett ki a közoktatásból.
A legszembetűnőbb eset egy pékek képzésével foglalkozó szakiskolával lehet bemutatni. A Klik elvette a számlatömböket azoktól az iskoláktól, akik termeltek valamit - mivel nem folytathatnak önálló gazdálkodást -, így a péktanoncok által készített pékárut lényegében nem tudták értékesíteni. De nagyobb gondja is akadt a Népszabadság által ismertetett iskoláknak. A Klik spórolása miatt nem tudták fizetni egy idő után a kemencék működtetését, valamint egy agráriskola a hűtők üzemeltetését, ezért a péktanoncok által készített kenyértésztát ki kellett dobniuk, a másik helyen pedig ki kellett önteni a tejet a hűtő hiányában. Így nem csak a szakképzésük lett szinte értelmetlen, de elképesztő pazarló is volt egyben a rendszer.
Miután visszakapták a számlatömböket, illetve mikor működtek a kemencék, akkor a bevételek a fentebb vázolt rendszerben a Klikhez vándoroltak, így nem maradt pénz termelési eszközök vásárlására a szakiskolában, például vetőmagra, illetve a traktorok és egyéb járművek tankolására sem.
Több intézmény ezért az NGM-hez vagy a földművelési tárcához menekült át, ahol rendezettebb körülmények között működhetnek.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
