Kidobatták a péktanoncokkal a kenyeret, mert a Klik nem fizette a kemencét

Abszurd helyzeteket okozott számos szakképző iskolánál az állami fenntartóhoz való átszervezés, a Klik rengeteg szakképzéshez tartozó járulékos költséget nem fizetett ki, így viszont egyes szakképzések lényegében értelmetlenné váltak. Egy iskolában a péktanoncoknak ki kellett dobniuk a kenyértésztát, mert nem működhetett a kemence és a hűtő, ráadásul így értékesíteni sem tudták a kész terméket.

  • Eduline
Stiller Ákos

Számos szakképzéssel foglalkozó iskola menekült el a Kliktől a Nemzetgazdasági Minisztérium vagy a Földművelési Minisztérium fenntartása alá, ugyanis a szaktárca sokkal stabilabb anyagi feltételeket tudott biztosítani, mint a költségvetésében rendkívül alultervezett Klik. Bár a tantervvel és számos adminisztrációval a Klik felé kell elszámolniuk, de lényegesen nagyobb anyagi mozgástere maradt az iskolaigazgatóknak is a váltással.

A Klik ráadásul egy korábbi nagyon fontos gyakorlatot lehetetlenített el az iskolákban, mégpedig azt, hogy saját bevételre tegyenek szert. Az iskolák jelentős része termeik bérbeadásával olyan összegekre tehettek szert, amit helyben használhattak fel, a Klik kialakulása óta azonban ezeket a pénzeket be kellett szolgáltatni a Klik irányába, ami onnantól a nagy közös részét képezte. Az iskolák lényegében elvesztették a motivációt arra, hogy pénzt termeljenek, egyelőre nincs adat arra, hogy így mennyi pénz esett ki a közoktatásból.

A legszembetűnőbb eset egy pékek képzésével foglalkozó szakiskolával lehet bemutatni. A Klik elvette a számlatömböket azoktól az iskoláktól, akik termeltek valamit - mivel nem folytathatnak önálló gazdálkodást -, így a péktanoncok által készített pékárut lényegében nem tudták értékesíteni. De nagyobb gondja is akadt a Népszabadság által ismertetett iskoláknak. A Klik spórolása miatt nem tudták fizetni egy idő után a kemencék működtetését, valamint egy agráriskola a hűtők üzemeltetését, ezért a péktanoncok által készített kenyértésztát ki kellett dobniuk, a másik helyen pedig ki kellett önteni a tejet a hűtő hiányában. Így nem csak a szakképzésük lett szinte értelmetlen, de elképesztő pazarló is volt egyben a rendszer.

Miután visszakapták a számlatömböket, illetve mikor működtek a kemencék, akkor a bevételek a fentebb vázolt rendszerben a Klikhez vándoroltak, így nem maradt pénz termelési eszközök vásárlására a szakiskolában, például vetőmagra, illetve a traktorok és egyéb járművek tankolására sem.

Több intézmény ezért az NGM-hez vagy a földművelési tárcához menekült át, ahol rendezettebb körülmények között működhetnek.

Hozzászólások

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.

Fenntarthatósági programjával került a világ tíz legjobb iskolája közé egy budapesti intézmény

Először jutott magyarországi iskola a World's Best School Prizes nemzetközi díj döntősei közé: a budapesti REAL School Budapest a környezeti cselekvés (Environmental Action) kategóriában bekerült a világ tíz legjobb iskolája közé. Az intézményt azért ismerték el, mert a fenntarthatóságot nem külön projektként, hanem az oktatás és az iskola működésének szerves részeként kezeli.