Kevés a tanár a gazdasági ismeretek tanításához

Nem csak természettudományos, hanem alapvető gazdasági ismeretekben is a szükségesnél kevesebbet tanulnak a diákok - vélik a Magyar Tudományos Akadémia szakértői.

  • eduline/mti
AFP / Jrgen Wield

Fontos a közgazdasági ismeretek oktatása, a gazdasági, pénzügyi folyamatok megismertetése a középiskolákban - hangzott el a Magyar Tudományos Akadémia által rendezett keddi kerekasztal-beszélgetésen. Az akadémikus szerint nem mindegy, hogy az embereknek milyenek a közgazdasági ismereteik, miként az sem, hogy a gazdasági döntésekben meghatározó fontosságú szereplőknek milyen a közgazdasági kulturáltságuk. Ez rendkívül fontos a politikusoknál - fűzte hozzá -, hiszen ők minden rendszerben hajlamosak arra, hogy szubjektív, voluntarista módon álljanak hozzá közgazdasági döntésekhez.

Simai Mihály Széchenyi-díjas közgazdász bevezetőjében azt mondta, nemcsak a természettudományokban van tudásbeli lemaradásuk a fiataloknak, hanem a közgazdasági ismeretek terén is, és ez nem csak magyar probléma.

Orosz Éva, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) oktatási rektorhelyettese hozzászólásában kiemelte, nemcsak száraz ismeretanyagot, hanem szemléletmódot kellene a gyerekeknek átadni. Az azonban még nagy kihívás az egyetem előtt, hogy a tanárképzésbe hogyan lehetne a közgazdasági ismereteket beépíteni, arra felkészíteni őket, hogy szemléletet formáljanak - említette meg. Szerinte szükség és igény is van arra, hogy a gazdasági élet szereplőit bevonják a speciális ismeretek oktatásába.

Bodnár Éva, a Budapesti Corvinus Egyetem dékánhelyettese szerint akár már óvodában is lehetne tanítani elemeket. Palkovics László államtatikár szerint már a tantervbe be van építve a gazdasági ismeretek, ám óraszámemelés nélkül kell megoldani a helyzetet a jövőben. Hozzátette, a közgazdaságtant oktató pedagógusokon kívül a tanári karok többségében nincs meg a tudás a közgazdasági ismeretek átadására, és gond a szaktanárok hiánya, valamint az idősödő tanári kar is.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.