Kevés a tanár a gazdasági ismeretek tanításához

Nem csak természettudományos, hanem alapvető gazdasági ismeretekben is a szükségesnél kevesebbet tanulnak a diákok - vélik a Magyar Tudományos Akadémia szakértői.

  • eduline/mti
AFP / Jrgen Wield

Fontos a közgazdasági ismeretek oktatása, a gazdasági, pénzügyi folyamatok megismertetése a középiskolákban - hangzott el a Magyar Tudományos Akadémia által rendezett keddi kerekasztal-beszélgetésen. Az akadémikus szerint nem mindegy, hogy az embereknek milyenek a közgazdasági ismereteik, miként az sem, hogy a gazdasági döntésekben meghatározó fontosságú szereplőknek milyen a közgazdasági kulturáltságuk. Ez rendkívül fontos a politikusoknál - fűzte hozzá -, hiszen ők minden rendszerben hajlamosak arra, hogy szubjektív, voluntarista módon álljanak hozzá közgazdasági döntésekhez.

Simai Mihály Széchenyi-díjas közgazdász bevezetőjében azt mondta, nemcsak a természettudományokban van tudásbeli lemaradásuk a fiataloknak, hanem a közgazdasági ismeretek terén is, és ez nem csak magyar probléma.

Orosz Éva, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) oktatási rektorhelyettese hozzászólásában kiemelte, nemcsak száraz ismeretanyagot, hanem szemléletmódot kellene a gyerekeknek átadni. Az azonban még nagy kihívás az egyetem előtt, hogy a tanárképzésbe hogyan lehetne a közgazdasági ismereteket beépíteni, arra felkészíteni őket, hogy szemléletet formáljanak - említette meg. Szerinte szükség és igény is van arra, hogy a gazdasági élet szereplőit bevonják a speciális ismeretek oktatásába.

Bodnár Éva, a Budapesti Corvinus Egyetem dékánhelyettese szerint akár már óvodában is lehetne tanítani elemeket. Palkovics László államtatikár szerint már a tantervbe be van építve a gazdasági ismeretek, ám óraszámemelés nélkül kell megoldani a helyzetet a jövőben. Hozzátette, a közgazdaságtant oktató pedagógusokon kívül a tanári karok többségében nincs meg a tudás a közgazdasági ismeretek átadására, és gond a szaktanárok hiánya, valamint az idősödő tanári kar is.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.