Kevés a tanár a gazdasági ismeretek tanításához

Nem csak természettudományos, hanem alapvető gazdasági ismeretekben is a szükségesnél kevesebbet tanulnak a diákok - vélik a Magyar Tudományos Akadémia szakértői.

  • eduline/mti
AFP / Jrgen Wield

Fontos a közgazdasági ismeretek oktatása, a gazdasági, pénzügyi folyamatok megismertetése a középiskolákban - hangzott el a Magyar Tudományos Akadémia által rendezett keddi kerekasztal-beszélgetésen. Az akadémikus szerint nem mindegy, hogy az embereknek milyenek a közgazdasági ismereteik, miként az sem, hogy a gazdasági döntésekben meghatározó fontosságú szereplőknek milyen a közgazdasági kulturáltságuk. Ez rendkívül fontos a politikusoknál - fűzte hozzá -, hiszen ők minden rendszerben hajlamosak arra, hogy szubjektív, voluntarista módon álljanak hozzá közgazdasági döntésekhez.

Simai Mihály Széchenyi-díjas közgazdász bevezetőjében azt mondta, nemcsak a természettudományokban van tudásbeli lemaradásuk a fiataloknak, hanem a közgazdasági ismeretek terén is, és ez nem csak magyar probléma.

Orosz Éva, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) oktatási rektorhelyettese hozzászólásában kiemelte, nemcsak száraz ismeretanyagot, hanem szemléletmódot kellene a gyerekeknek átadni. Az azonban még nagy kihívás az egyetem előtt, hogy a tanárképzésbe hogyan lehetne a közgazdasági ismereteket beépíteni, arra felkészíteni őket, hogy szemléletet formáljanak - említette meg. Szerinte szükség és igény is van arra, hogy a gazdasági élet szereplőit bevonják a speciális ismeretek oktatásába.

Bodnár Éva, a Budapesti Corvinus Egyetem dékánhelyettese szerint akár már óvodában is lehetne tanítani elemeket. Palkovics László államtatikár szerint már a tantervbe be van építve a gazdasági ismeretek, ám óraszámemelés nélkül kell megoldani a helyzetet a jövőben. Hozzátette, a közgazdaságtant oktató pedagógusokon kívül a tanári karok többségében nincs meg a tudás a közgazdasági ismeretek átadására, és gond a szaktanárok hiánya, valamint az idősödő tanári kar is.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.