Két munkanapot kaptak a kiadók a tankönyvek regisztrációjára

December 21-én, szombaton érkezett meg a tankönyves vállalkozókhoz az Oktatási Hivatal levele arról, hogy december...

  • Eduline
Fazekas István

December 21-én, szombaton érkezett meg a tankönyves vállalkozókhoz az Oktatási Hivatal levele arról, hogy december 31-ig kell regisztrálniuk az elektronikus rendszerben a tankönnyvvé nyilvánított kiadványaikat. A segítséget kérő levelekre ráadásul az a válasz érkezik, hogy az e-maileket szabadság miatt legkorábban január 6-án fogják elolvasni - írja a Népszabadság.

A kiadóknak eddig az időpontig a regisztrációjukat kinyomtatott formában és aláírva fel is kell adniuk, a tankönyvjegyzékre kerülés díjának (kiadványonként 5500 forint) átutalásáról szóló igazolással együtt. Ha ezt nem teszik meg, a könyveik nem kerülhetnek fel a következő tanév tankönyvjegyzékére, így nem rendelhetik meg őket az iskolák.

Szarvas-Ballér Judit, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének (TVOT) elnöke a lapnak elmondta: a kiadóvezetők november végén is kaptak egy levelet a hivataltól, abban azonban még az állt, hogy az úgynevezett árkorlátrendelet megjelenése után 15 napjuk lesz a regisztrációra. A jogszabály végül december 21-én jelent meg: Szarvas-Ballér Judit elmondása szerint a késlekedést semmi sem indokolta, mivel a jogszabályt már minden érintettel egyeztették, a tavalyi évhez képest pedig semmi sem változott.

Az új tankönyvtörvény által márciusban megszüntetendő testület elnöke szerint azért kaptak szinte tarthatatlan határidőt a kiadók, mert így várhatóan kevesebb könyv kerül majd a tankönyvjegyzékbe. Az is elképzelhető, hogy a kiadók feleslegesen fizetik ki az 5500 forintos regisztrációs díjat: 2014. január 1-jétől ugyanis állami feladat lesz a tankönyvellátás. A tankönyvek előállítására az oktatásért felelős miniszter írhat ki pályázatot: az iskoláknak a nyertes kiadványokból kell majd rendelniük. A tankönyvellátás államosításáról itt találjátok az összes cikkünket.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.