Két munkanapot kaptak a kiadók a tankönyvek regisztrációjára

December 21-én, szombaton érkezett meg a tankönyves vállalkozókhoz az Oktatási Hivatal levele arról, hogy december...

  • Eduline
Fazekas István

December 21-én, szombaton érkezett meg a tankönyves vállalkozókhoz az Oktatási Hivatal levele arról, hogy december 31-ig kell regisztrálniuk az elektronikus rendszerben a tankönnyvvé nyilvánított kiadványaikat. A segítséget kérő levelekre ráadásul az a válasz érkezik, hogy az e-maileket szabadság miatt legkorábban január 6-án fogják elolvasni - írja a Népszabadság.

A kiadóknak eddig az időpontig a regisztrációjukat kinyomtatott formában és aláírva fel is kell adniuk, a tankönyvjegyzékre kerülés díjának (kiadványonként 5500 forint) átutalásáról szóló igazolással együtt. Ha ezt nem teszik meg, a könyveik nem kerülhetnek fel a következő tanév tankönyvjegyzékére, így nem rendelhetik meg őket az iskolák.

Szarvas-Ballér Judit, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének (TVOT) elnöke a lapnak elmondta: a kiadóvezetők november végén is kaptak egy levelet a hivataltól, abban azonban még az állt, hogy az úgynevezett árkorlátrendelet megjelenése után 15 napjuk lesz a regisztrációra. A jogszabály végül december 21-én jelent meg: Szarvas-Ballér Judit elmondása szerint a késlekedést semmi sem indokolta, mivel a jogszabályt már minden érintettel egyeztették, a tavalyi évhez képest pedig semmi sem változott.

Az új tankönyvtörvény által márciusban megszüntetendő testület elnöke szerint azért kaptak szinte tarthatatlan határidőt a kiadók, mert így várhatóan kevesebb könyv kerül majd a tankönyvjegyzékbe. Az is elképzelhető, hogy a kiadók feleslegesen fizetik ki az 5500 forintos regisztrációs díjat: 2014. január 1-jétől ugyanis állami feladat lesz a tankönyvellátás. A tankönyvek előállítására az oktatásért felelős miniszter írhat ki pályázatot: az iskoláknak a nyertes kiadványokból kell majd rendelniük. A tankönyvellátás államosításáról itt találjátok az összes cikkünket.

 

 

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.