Két hónapot várt igazolványára egy diák

A jogosultság igazolása után két hónappal kapta meg az utazásikedvezmény-kártyáját egy diák, akinek emiatt ebben az...

  • MTI
Túry Gergely
A jogosultság igazolása után két hónappal kapta meg az utazásikedvezmény-kártyáját egy diák, akinek emiatt ebben az időszakban meg kellett venni a teljes árú menetjegyet - állapította meg az alapvető jogok biztosa.

Szabó Máté ombudsman hivatala közleményében azt írta, hogy a családi pótlék és az utazási kedvezmény megítélésének eljárásában a formai szempontok ütköztek az ügyfél jogaival és a jogbiztonság követelményével.

Az esettel kapcsolatban megállapította, hogy bár változtak a tanulói jogviszony igazolásának szabályai, a diák szülője ezt nem tudta, ezért az iskola által lepecsételt régebbi formanyomtatványon jelezte: a gyermeke az érettségi után továbbtanul, ezért újra kéri a családi pótlékot és az utazási kedvezményt. A Magyar Államkincstár ezt a régebbi típusú formanyomtatványt nem fogadta be, viszont nem tájékoztatta a szülőt arról, hogy megváltozott az igazolás benyújtásának módja és hiánypótlásra sem hívta fel.

Az alapvető jogok biztosa az ezt kifogásoló panaszügyben a nemzetierőforrás-miniszterhez fordult, akitől azt az információt kapta, hogy a családi pótlék összegének megállapításához szükséges tanulói jogviszonyt 2009-től nem a szülő, hanem az Oktatási Hivatal igazolja. Az érettségizett tanulókról az Oktatási Hivatal elektronikus úton értesíti az államkincstárt, az pedig megszünteti a családi pótlék folyósítását. A hivatalnak október 15-éig kell tájékoztatnia az államkincstárt a tanulói jogviszony létrejöttével járó újabb jogosultságról - ez azonban azzal jár, hogy a tanulmányok szeptemberi megkezdése és a jogosultság megítélése közötti időre a diák elesik az őt különben megillető utazási kedvezménytől.

Szabó Máté kitért arra is: az államkincstár ezt az ellentmondásos helyzetet észlelve, az eljárási szabályok okozta joghátrányok mérsékléséért végül azt a gyakorlatot alakította ki, hogy nem várta meg az Oktatási Hivatal adatszolgáltatását, és a leérettségizett és tanulmányaikat folytató diákok szüleitől elfogadta az iskola által lepecsételt igazolást.

A biztos viszont a jelentésében azt rögzítette, hogy a konkrét ügyben az államkincstár nem tájékoztatta a panaszost arról, hogy nem megfelelő formanyomtatványt használt, és hiánypótlásra sem hívta fel őt. Ennek következtében panaszos gyermeke - az általános eljárási rendnek is megfelelve - csak októberben kapta meg az utazási kedvezményre jogosító igazolványát, annak ellenére, hogy az elavult formájú nyomtatvány adatai, főleg a gyermek születési időpontja alapján meg lehetett volna állapítani a családi pótlékot, és ki lehetett volna állítani a kedvezményes utazási igazolványt.

Mindezek alapján az alapvető jogok biztosa az államkincstár eljárásában és az utazási igazolvány kiállításának szabályaiban is a jogbiztonság sérelmét állapította meg, és felkérte az illetékes minisztert, vizsgálja felül a vonatkozó jogszabályokat, és eljárási szabályokat, majd kezdeményezze azok módosítását. A Magyar Államkincstár elnökének figyelmét pedig az eljárási jogszabályok és garanciák, valamint az ügyféli jogok maradéktalan figyelembevételére hívta fel az ombudsman - olvasható a közleményben.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.