Készpénzben kapják meg béren kívüli juttatásaikat a tanárok

Egy összegben és időarányosan kapják meg azok a pedagógusok a béren kívüli juttatást, akik ebben az előző tanévben is...

  • MTI
Túry Gergely

Egy összegben és időarányosan kapják meg azok a pedagógusok a béren kívüli juttatást, akik ebben az előző tanévben is részesültek - közölte Marekné Pintér Aranka az MTI-vel, a pedagógus szakszervezetek hétfői megszólalására reagálva.

Kiemelte: több félreértés is van a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) hétfői közlésében, az ugyanis egy korábbi verzióról, az Erzsébet-utalványról szól. Ez azonban már nincs napirenden - rögzítette.

Az elnök megerősítette a Klik pénteki tájékoztatóját, amely szerint egy összegben fizetik ki a béren kívüli juttatás időarányos részét azoknak, akik tavaly kaptak ilyet. A teljes keretösszeg 5,5 milliárd forint, ennek a nyolctizenkettedét utalják majd ki, és nem Erzsébet utalványban, hanem készpénzben - fejtette ki.

Hozzátette: ez egy adható juttatás, és az a cél, hogy "a tavalyi jövedelemcsökkenést elkerüljék." Nem akar senki diszkriminálni, azt akarják elérni, hogy amit eddig megkaptak az érintettek, azt az átmeneti évben is megkapják - szögezte le. Marekné Pintér Aranka hangsúlyozta: ez egy átmeneti év. A következő tanévre új szabályozás várható.

Mendrey László, a PDSZ elnöke megalázónak nevezte a pedagógusoknak szánt béren kívüli juttatások összegét hétfői sajtótájékoztatóján. A szakszervezeti vezető úgy látja, a Klik rosszul kezeli a kérdést, az országosan 5,5 milliárd forint értékben kifizetendő Erzsébet-utalványt ráadásul nem egyenlően osztják szét, amivel szerinte diszkriminálják és szegregálják a kevesebbet kapó tantestületeket.

Mint mondta, úgy számoltak, hogy azok a pedagógusok, akik tavaly is kaptak ilyen jellegű juttatást - ha nem veszik figyelembe az iskolákban dolgozó egyéb munkaerőt - 7639 forintot, akik viszont eddig nem kaptak, azok csak 1910 forintot kapnak havonta fejenként. Hangsúlyozta: ez szegregáció, amit a Klik nem tehet meg, ezenkívül a nem főállásúaknak nem is jár ez a juttatás.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) méltánytalannak és elfogadhatatlannak tartja, hogy a többletmunka elismerésére vonatkozó kezdeményezése - amelyet eljuttatott a köznevelésért felelős miniszternek - eredménytelen maradt. Mint írták, a kormány nem biztosított fedezetet ahhoz, hogy az állami intézményfenntartó központ minden pedagógus munkakörben foglalkoztatottnak külön többletjuttatást adjon, elismerve ily módon a több erőfeszítést.

Galló Istvánné, a PSZ elnöke május 10-én kérte arra a tárca vezetőjét, a kormány támogasson egy olyan megoldást, amely lehetővé tenné a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak (Klik), hogy a munkáltatói jogok gyakorlása keretében béren kívüli juttatást adjon mindazoknak a pedagógusoknak, akik a korábban, még az önkormányzatok által megkötött kollektív szerződések rendelkezései alapján nem részesülnének ilyen juttatásban.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.