Kerettantervek: "semmilyen szakmai érvet nem vesznek figyelembe"

Abszurd a feltételezés, hogy a múlt héten kiadott kerettantervekből határidőre helyi tantervek születhetnek - mondta...

  • MTI
stiller

Abszurd a feltételezés, hogy a múlt héten kiadott kerettantervekből határidőre helyi tantervek születhetnek - mondta Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke a Népszavának.

A lap szombati számában megjelent interjúban a szakember kifejti: a tervezetből hiányoznak a tantárgyi értékelés szempontjai és a fogyatékosok, tanulási problémákkal küszködők igényeire szabott tantervek is. Ezért az Országos Köznevelési Tanács azt ajánlotta az emberierőforrás-miniszternek, hosszabbítsa meg  a társadalmi vita október 25-i határidejét.

Az oktatási államtitkárság által múlt kedden kiadott rendelet szerint a kerettantervekbe foglalt tananyag az egyes tárgyak tanításához rendelkezésre álló óraszám mintegy 90 százalékát foglalja le, és csupán 10 százalékát tölthetik meg szabadon tartalommal az iskolák.

Trencsényi komikusnak nevezte, hogy a fontos tantárgyak kárára olyan ismereteket is tantervbe foglaltak, mint a "lovaskultúra", illetve a drámapedagógia helyett a nyilvánvalóan ideológiai töltetű "hon- és népismeret" is választható lesz.

A szakmai érveket a tárca annyira sem veszi figyelembe, hogy az Akadémia szakértői által küldött egyes természettudományos kerettantervi javaslatokra még válasz sem érkezett - tette hozzá.

Hozzászólások

„Negyedik osztály után sok gyerek elveszíti a kapcsolatát az iskolával” – a felső tagozat lehet a rendszer egyik legnagyobb töréspontja

A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.

Nem tudnak biztos jövedelem nélkül, csak pályázatokból megélni: szakszervezetet alapítanak az irodalmi dolgozók

Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.