A magyar hagyományokra épülő korszerű oktatás megteremtését jelölte meg célként az óvodától a diplomaszerzésig Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszterjelöltje meghallgatásán az Országgyűlés kulturális bizottságában, hétfőn.
Kiemelte: az alapvető értékek megvalósítására szeretné helyezni a hangsúlyt. Ezek között említette a nemzet fennmaradását, a nemzeti szuverenitás védelmét, a keresztény és értékalapú kultúra megőrzését, a demográfiai helyzet javítását, hosszú távon megfordítását. Alapértékként jelölte meg a munkaalapú társadalom építését.
Kásler Miklós szerint az a cél, hogy az iskolapadból kikerülő képzett szakemberek felkészültek legyenek a kor kihívásaira. A köznevelés területén lényeges célnak nevezte, hogy csökkentsék a korai iskolaelhagyás mértékét, felkészítsék a fiatalokat a munkaerőpiac kihívásaira. Szeretnék megerősíteni a pedagógiai szakszolgálatokat, jelentősen növelnék a gyógypedagógusok számát - tette hozzá. Kitért az oktatási infrastruktúra fejlesztésére, fontosnak nevezve a digitális átállást az oktatásban.
Jelentős eredménynek minősítette a kötelező óvodáztatást 3 éves kortól, azt, hogy mintegy 635 ezren részesülnek ingyenes vagy kedvezményes étkeztetésben, hogy az első kilenc évfolyamon ingyenesen kapják a diákok a tankönyveket; hogy 40 ezer diák vesz részt az Arany János Tehetséggondozó Programban, illetve az Útravaló programokban.
Rámutatott: az infrastruktúra-fejlesztés eddig 500 iskolát érintett és további 527 intézménynél tervezik. Új tantervek, járásonként uszodák létesülnek, fejlesztések valósulnak meg 53 milliárd forintból - sorolta Kásler Miklós.
Jelezte: az állami fenntartásba vételnek köszönhetően megszűnt az adósságállomány. Fontos változás volt a pedagógusok minősítési rendszere, ezt továbbfejlesztenék - jelezte, és felhívta a figyelmet a pedagógusoknál végrehajtott 50 százalékos emelésre.
A felsőoktatásban a magyar tradícióknak megfelelően Európa egyik legkiválóbb felsőoktatási rendszerét szeretné kialakítani - mondta Kásler Miklós. Ennek része a pedagógusképzés megújítása - tette hozzá. Kiemelte: magas színvonalú felsőoktatáshoz magas színvonalú köznevelésre van szükség, amihez pedig elengedhetetlen a magas színvonalú pedagógusképzés.
Célként jelölte meg a versenyképességet erősítő források bevonását. Szólt a duális képzésről, amelynek formájával, tartalmával foglalkozni kívánnak.
Kitért a felsőoktatási intézmények adósságállományának jelentős csökkenésére, a készpénzállományuk kétszeresére bővülésére. Beszámolt arról, hogy 16 PPP-projektet váltott ki a kormány, megkezdődött a képzési szerkezet átalakítása, s létrejött a Kárpát-medencei felsőoktatási tér.
Ütőképes csapat lesz - az oktatásról alig árult el valamit az új Emmi-vezető
„Ütőképes csapat lesz az Emmiben" - mondta Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Miniszériumának új vezetője, aki a Magyar Időknek keveset árult el arról, milyen tervei vannak az oktatással, egyedül arról beszélt, hogy egy helyettes államtitkár felel majd a Kárpát-medencei magyar nyelvű oktatásért.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
