Az Eszterházy Károly Egyetem (EKE) által kidolgozott program lehet az új irány - írja a Magyar Hírlap.
A „frontális tanítástól” teljesen eltérő, csoportszintű pedagógiai munkára épülő Koala oktatási program segíthet a lemorzsolódás visszaszorításában, de a tehetséggondozásban is - írja a lap. A kormány az Európai Unió célkitűzéseihez igazodva szeretné elérni, hogy 10 százalékra, vagy az alá csökkenjen a 18-24 éves korosztályban az iskolát végzettség nélkül elhagyók száma. Ez a szakiskolák esetében a legmagasabb, ahol 18 évesen érettségi és szakvizsga nélkül hagyják el az iskolát a tanulók.
Az Oktatási Hivatal szerint a végzettséget nem szerzők aránya így oszlik el az iskolatípusok között:
A fejlődés érdekében javítani szeretnék a kisgyermekkori prevenciót (kötelező óvodáztatás), valamin javítani a helyi kapcsolatokat a szociális, családügyi, egészségügyi, szakképzési, felnőttképzési, továbbá különböző civil, egyházi, kulturális, sport- és egyéb szervezetekkel.
A lemorozsolódásban veszélyeztetett tanuló az, aki az adott tanévben az átlageredménye közepes alatti, vagy az előző tanévi átlagához képest legalább 1,1 érdemjegyet ront. A helyzet felismerésére egy jelzőrendszert alakít ki az oktatásirányítás, így időben felismerhetővé válik a probléma, és célzottan lehet elrendelni rendszeres pedagógia foglalkozásokat a diákkal.
Ennek része az EKE által kidolgozott "Koala", mely alkalmazásához még fejlődnie kell a tanárok problémamegoldó, döntéshozó képességének is, hogy ezeket a kompetenciákat átadhassák a diákoknak, ezért ezt a tanárképzésben is meg kívánják jeleníteni.
A program alapja az a hejőkresztúri-modell, mely nagy sikereket ért el az eltérő készségekkel rendelkező diákok csoportosan történő oktatásában - ezt Prima Primissima Díjat is kiérdemelt. Az oktatás így élményszerűbbé válhat a diákok számára, ráadásul a csoportokon belüli közeg is inkább ösztönző lehet a diákok számára, mint azt a hagyományos frontális oktatásban tapasztalhatták.
Meglepetés: Egy iskola is Prima Primissa-díjat kapott
A hejőkeresztúri iskola modell sikere elérte a magyar társadalom ingerküszöbét. Egyre kevésbé kérdés, hogy országosan is alkalmazni kellene-e. Péntek este adták át a 2016. évi Prima Primissima-díjakat, mellyel a hátránykompenzáló pedagógiai módszert használó hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola a Miskolci Egyetem bázisintézményét, Géniusz tehetségpont és a Komplex Instrukciós Program vezető iskola munkáját is elismerték.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
