Jön az állami Koala, ami véget vethet a frontális okatatásnak

Az Eszterházy Károly Egyetem (EKE) által kidolgozott program lehet az új irány - írja a Magyar Hírlap.

  • Eduline
A fotó a Fővárosi Állatkertbe érkező koalák alkalmából hirdetett sajtótájékoztatón készült.
Fülöp Máté

A „frontális tanítástól” teljesen eltérő, csoportszintű pedagógiai munkára épülő Koala oktatási program segíthet a lemorzsolódás visszaszorításában, de a tehetséggondozásban is - írja a lap. A kormány az Európai Unió célkitűzéseihez igazodva szeretné elérni, hogy 10 százalékra, vagy az alá csökkenjen a 18-24 éves korosztályban az iskolát végzettség nélkül elhagyók száma. Ez a szakiskolák esetében a legmagasabb, ahol 18 évesen érettségi és szakvizsga nélkül hagyják el az iskolát a tanulók.

Az Oktatási Hivatal szerint a végzettséget nem szerzők aránya így oszlik el az iskolatípusok között:

  • 46,9 százalék szakiskolából,
  • 33 százalék szakközépiskolából,
  • 6,7 százalék általános iskolából
  • 12,9 százalék gimnáziumból
  • 0,2 százalék híd-programból

A fejlődés érdekében javítani szeretnék a kisgyermekkori prevenciót (kötelező óvodáztatás), valamin javítani a helyi kapcsolatokat a szociális, családügyi, egészségügyi, szakképzési, felnőttképzési, továbbá különböző civil, egyházi, kulturális, sport- és egyéb szervezetekkel.

A lemorozsolódásban veszélyeztetett tanuló az, aki az adott tanévben az átlageredménye közepes alatti, vagy az előző tanévi átlagához képest legalább 1,1 érdemjegyet ront. A helyzet felismerésére egy jelzőrendszert alakít ki az oktatásirányítás, így időben felismerhetővé válik a probléma, és célzottan lehet elrendelni rendszeres pedagógia foglalkozásokat a diákkal.

Ennek része az EKE által kidolgozott "Koala", mely alkalmazásához még fejlődnie kell a tanárok problémamegoldó, döntéshozó képességének is, hogy ezeket a kompetenciákat átadhassák a diákoknak, ezért ezt a tanárképzésben is meg kívánják jeleníteni.

A program alapja az a hejőkresztúri-modell, mely nagy sikereket ért el az eltérő készségekkel rendelkező diákok csoportosan történő oktatásában - ezt Prima Primissima Díjat is kiérdemelt. Az oktatás így élményszerűbbé válhat a diákok számára, ráadásul a csoportokon belüli közeg is inkább ösztönző lehet a diákok számára, mint azt a hagyományos frontális oktatásban tapasztalhatták.

Meglepetés: Egy iskola is Prima Primissa-díjat kapott

A hejőkeresztúri iskola modell sikere elérte a magyar társadalom ingerküszöbét. Egyre kevésbé kérdés, hogy országosan is alkalmazni kellene-e. Péntek este adták át a 2016. évi Prima Primissima-díjakat, mellyel a hátránykompenzáló pedagógiai módszert használó hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola a Miskolci Egyetem bázisintézményét, Géniusz tehetségpont és a Komplex Instrukciós Program vezető iskola munkáját is elismerték.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.