A fotó a Fővárosi Állatkertbe érkező koalák alkalmából hirdetett sajtótájékoztatón készült.
Fülöp Máté
A „frontális tanítástól” teljesen eltérő, csoportszintű pedagógiai munkára épülő Koala oktatási program segíthet a lemorzsolódás visszaszorításában, de a tehetséggondozásban is - írja a lap. A kormány az Európai Unió célkitűzéseihez igazodva szeretné elérni, hogy 10 százalékra, vagy az alá csökkenjen a 18-24 éves korosztályban az iskolát végzettség nélkül elhagyók száma. Ez a szakiskolák esetében a legmagasabb, ahol 18 évesen érettségi és szakvizsga nélkül hagyják el az iskolát a tanulók.
Az Oktatási Hivatal szerint a végzettséget nem szerzők aránya így oszlik el az iskolatípusok között:
- 46,9 százalék szakiskolából,
- 33 százalék szakközépiskolából,
- 6,7 százalék általános iskolából
- 12,9 százalék gimnáziumból
- 0,2 százalék híd-programból
A fejlődés érdekében javítani szeretnék a kisgyermekkori prevenciót (kötelező óvodáztatás), valamin javítani a helyi kapcsolatokat a szociális, családügyi, egészségügyi, szakképzési, felnőttképzési, továbbá különböző civil, egyházi, kulturális, sport- és egyéb szervezetekkel.
A lemorozsolódásban veszélyeztetett tanuló az, aki az adott tanévben az átlageredménye közepes alatti, vagy az előző tanévi átlagához képest legalább 1,1 érdemjegyet ront. A helyzet felismerésére egy jelzőrendszert alakít ki az oktatásirányítás, így időben felismerhetővé válik a probléma, és célzottan lehet elrendelni rendszeres pedagógia foglalkozásokat a diákkal.
Ennek része az EKE által kidolgozott "Koala", mely alkalmazásához még fejlődnie kell a tanárok problémamegoldó, döntéshozó képességének is, hogy ezeket a kompetenciákat átadhassák a diákoknak, ezért ezt a tanárképzésben is meg kívánják jeleníteni.
A program alapja az a hejőkresztúri-modell, mely nagy sikereket ért el az eltérő készségekkel rendelkező diákok csoportosan történő oktatásában - ezt Prima Primissima Díjat is kiérdemelt. Az oktatás így élményszerűbbé válhat a diákok számára, ráadásul a csoportokon belüli közeg is inkább ösztönző lehet a diákok számára, mint azt a hagyományos frontális oktatásban tapasztalhatták.
A hejőkeresztúri iskola modell sikere elérte a magyar társadalom ingerküszöbét. Egyre kevésbé kérdés, hogy országosan is alkalmazni kellene-e. Péntek este adták át a 2016. évi Prima Primissima-díjakat, mellyel a hátránykompenzáló pedagógiai módszert használó hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola a Miskolci Egyetem bázisintézményét, Géniusz tehetségpont és a Komplex Instrukciós Program vezető iskola munkáját is elismerték.
