Jön az állami Koala, ami véget vethet a frontális okatatásnak

Az Eszterházy Károly Egyetem (EKE) által kidolgozott program lehet az új irány - írja a Magyar Hírlap.

  • Eduline
A fotó a Fővárosi Állatkertbe érkező koalák alkalmából hirdetett sajtótájékoztatón készült.
Fülöp Máté

A „frontális tanítástól” teljesen eltérő, csoportszintű pedagógiai munkára épülő Koala oktatási program segíthet a lemorzsolódás visszaszorításában, de a tehetséggondozásban is - írja a lap. A kormány az Európai Unió célkitűzéseihez igazodva szeretné elérni, hogy 10 százalékra, vagy az alá csökkenjen a 18-24 éves korosztályban az iskolát végzettség nélkül elhagyók száma. Ez a szakiskolák esetében a legmagasabb, ahol 18 évesen érettségi és szakvizsga nélkül hagyják el az iskolát a tanulók.

Az Oktatási Hivatal szerint a végzettséget nem szerzők aránya így oszlik el az iskolatípusok között:

  • 46,9 százalék szakiskolából,
  • 33 százalék szakközépiskolából,
  • 6,7 százalék általános iskolából
  • 12,9 százalék gimnáziumból
  • 0,2 százalék híd-programból

A fejlődés érdekében javítani szeretnék a kisgyermekkori prevenciót (kötelező óvodáztatás), valamin javítani a helyi kapcsolatokat a szociális, családügyi, egészségügyi, szakképzési, felnőttképzési, továbbá különböző civil, egyházi, kulturális, sport- és egyéb szervezetekkel.

A lemorozsolódásban veszélyeztetett tanuló az, aki az adott tanévben az átlageredménye közepes alatti, vagy az előző tanévi átlagához képest legalább 1,1 érdemjegyet ront. A helyzet felismerésére egy jelzőrendszert alakít ki az oktatásirányítás, így időben felismerhetővé válik a probléma, és célzottan lehet elrendelni rendszeres pedagógia foglalkozásokat a diákkal.

Ennek része az EKE által kidolgozott "Koala", mely alkalmazásához még fejlődnie kell a tanárok problémamegoldó, döntéshozó képességének is, hogy ezeket a kompetenciákat átadhassák a diákoknak, ezért ezt a tanárképzésben is meg kívánják jeleníteni.

A program alapja az a hejőkresztúri-modell, mely nagy sikereket ért el az eltérő készségekkel rendelkező diákok csoportosan történő oktatásában - ezt Prima Primissima Díjat is kiérdemelt. Az oktatás így élményszerűbbé válhat a diákok számára, ráadásul a csoportokon belüli közeg is inkább ösztönző lehet a diákok számára, mint azt a hagyományos frontális oktatásban tapasztalhatták.

Meglepetés: Egy iskola is Prima Primissa-díjat kapott

A hejőkeresztúri iskola modell sikere elérte a magyar társadalom ingerküszöbét. Egyre kevésbé kérdés, hogy országosan is alkalmazni kellene-e. Péntek este adták át a 2016. évi Prima Primissima-díjakat, mellyel a hátránykompenzáló pedagógiai módszert használó hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola a Miskolci Egyetem bázisintézményét, Géniusz tehetségpont és a Komplex Instrukciós Program vezető iskola munkáját is elismerték.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.