Jön az állami Koala, ami véget vethet a frontális okatatásnak

Az Eszterházy Károly Egyetem (EKE) által kidolgozott program lehet az új irány - írja a Magyar Hírlap.

  • Eduline
A fotó a Fővárosi Állatkertbe érkező koalák alkalmából hirdetett sajtótájékoztatón készült.
Fülöp Máté

A „frontális tanítástól” teljesen eltérő, csoportszintű pedagógiai munkára épülő Koala oktatási program segíthet a lemorzsolódás visszaszorításában, de a tehetséggondozásban is - írja a lap. A kormány az Európai Unió célkitűzéseihez igazodva szeretné elérni, hogy 10 százalékra, vagy az alá csökkenjen a 18-24 éves korosztályban az iskolát végzettség nélkül elhagyók száma. Ez a szakiskolák esetében a legmagasabb, ahol 18 évesen érettségi és szakvizsga nélkül hagyják el az iskolát a tanulók.

Az Oktatási Hivatal szerint a végzettséget nem szerzők aránya így oszlik el az iskolatípusok között:

  • 46,9 százalék szakiskolából,
  • 33 százalék szakközépiskolából,
  • 6,7 százalék általános iskolából
  • 12,9 százalék gimnáziumból
  • 0,2 százalék híd-programból

A fejlődés érdekében javítani szeretnék a kisgyermekkori prevenciót (kötelező óvodáztatás), valamin javítani a helyi kapcsolatokat a szociális, családügyi, egészségügyi, szakképzési, felnőttképzési, továbbá különböző civil, egyházi, kulturális, sport- és egyéb szervezetekkel.

A lemorozsolódásban veszélyeztetett tanuló az, aki az adott tanévben az átlageredménye közepes alatti, vagy az előző tanévi átlagához képest legalább 1,1 érdemjegyet ront. A helyzet felismerésére egy jelzőrendszert alakít ki az oktatásirányítás, így időben felismerhetővé válik a probléma, és célzottan lehet elrendelni rendszeres pedagógia foglalkozásokat a diákkal.

Ennek része az EKE által kidolgozott "Koala", mely alkalmazásához még fejlődnie kell a tanárok problémamegoldó, döntéshozó képességének is, hogy ezeket a kompetenciákat átadhassák a diákoknak, ezért ezt a tanárképzésben is meg kívánják jeleníteni.

A program alapja az a hejőkresztúri-modell, mely nagy sikereket ért el az eltérő készségekkel rendelkező diákok csoportosan történő oktatásában - ezt Prima Primissima Díjat is kiérdemelt. Az oktatás így élményszerűbbé válhat a diákok számára, ráadásul a csoportokon belüli közeg is inkább ösztönző lehet a diákok számára, mint azt a hagyományos frontális oktatásban tapasztalhatták.

Meglepetés: Egy iskola is Prima Primissa-díjat kapott

A hejőkeresztúri iskola modell sikere elérte a magyar társadalom ingerküszöbét. Egyre kevésbé kérdés, hogy országosan is alkalmazni kellene-e. Péntek este adták át a 2016. évi Prima Primissima-díjakat, mellyel a hátránykompenzáló pedagógiai módszert használó hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola a Miskolci Egyetem bázisintézményét, Géniusz tehetségpont és a Komplex Instrukciós Program vezető iskola munkáját is elismerték.

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.