Első körben csaknem 320 XVIII.
Első körben csaknem 320 XVIII. kerületi iskolába készülő gyermek beiratkozását utasították el helyhiányra hivatkozva, teljes bizonytalanságban hagyva a szülőket. Végül 28-32 fős osztályokba, fizikailag nem létező tantermekbe, részben nem ismert tanító nénik által vezetett csoportokba sikerült papíron elhelyezni az ezerkétszáz elsőosztályost - írja a Lőrinci Magazin.
A köznevelési törvény szerint 2013-tól minden olyan gyermeknek iskolába kell mennie, aki augusztus 31-ig betölti a hat éves kort: korábban ez csak a május 31. előtt születettekre vonatkozott.
Külön XVIII. kerületi sajátosság az oktatási rendszer budapesti viszonylatban mért relatív fejlettsége is, aminek következtében több száz, elsősorban Gyálon és Vecsésen élő gyermeket iratnak be, jellemzően szívességi lakcímbejelentések alapján, ami fölött eddig a kerület vezetése nagyvonalúan átsiklott.
A helyhiány orvoslására Marekné Pintér Aranka, az állami Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke törvénymódosítást kezdeményezett: ha ezt elfogadják, a korábbi 27 helyett akár 32 fővel is indulhatnak osztályok. A lőrinci igazgatók remélik, hogy szeptemberig jóvá hagyják a módosítást, és a mostani leosztás szerint elindulhatnak az osztályok.
Az első körben elutasításra került gyerekek szüleinek felháborodását érzékelve a leginkább érintett Kandó utcai iskolában két tanterem építését, a Bókay iskolában pedig a gondnoki lakás átalakítását jelentették be a szeptemberi iskolakezdésre.
A módosítással enyhülhet a kisiskolások elhelyezési problémája, viszont a pedagógusok többségének véleménye szerint ezzel óriási hátrányba kerülnek a nehezebben beilleszkedő gyermekek, akik később maradandó tanulási problémákkal szembesülhetnek.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A tervek szerint a tárca munkatársai országszerte személyesen keresik fel az iskolákat, hogy közvetlenül ismerjék meg az iskolák mindennapi működését és a helyi problémákat.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Aki tartósan beteg gyereket nevel, pontosan tudja, hogy az igazi teher nem az iskolakezdéskor jelentkezik, hanem az év minden egyes napján. Vélemény.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
