Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Az iskolaőrség létrehozásának célja az iskolák belső rendjének fenntartása, a tanítás zavartalanságának garantálása -...

Az iskolaőrség létrehozásának célja az iskolák belső rendjének fenntartása, a tanítás zavartalanságának garantálása - mondta a Belügyminisztérium szóvivője csütörtökön. Nagy Linda - utalva az MSZP-nek a kezdeményezést támadó közleményére - azt hangsúlyozta: szó nincs erőszakosságról, rendészeti szervezetről, kényszerítő eszközök alkalmazásáról.
Hozzátette, a kormány célja, hogy gondoskodjon az iskolákban a biztonságról - a gyerekekéről és a pedagógusokéről egyaránt. Az iskolaőr feladata, hogy megóvja és fenntartsa ezt a biztonságot, ne mászkálhassanak idegenek ki-be az intézményekben, mint ahogy ez sok esetben megtörtént - jegyezte meg. A tervekről szólva a szóvivő elmondta: az iskolaőrök speciális képzést kapnának, hogy értsenek a rendfenntartáshoz és a gyerekek nyelvén egyaránt.
Az iskolaőr - fejtette ki - azzal egyenértékűen fog fellépni, amit tapasztal. Példaként említette, ha például lopáson érnek valakit az iskolában, a tettest ugyanúgy visszatarthatják, mintha ez az utcán történik bárki mással. Az iskolaőrök az iskola falain belül betartatják a házirendet és megakadályozzák, hogy bűncselekmények történhessenek - mutatott rá.
Nagy Linda beszélt arról is, hogy több iskolafenntartó pozitívan fogadta a kezdeményezést. Elmondta: a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal összhangban készül el a jogszabálytervezet, amely május közepén kerülhet a parlament elé.
A szóvivő arra a kérdésre, hogy becsléseik szerint hány iskolaőrre van szükség, azt mondta: ez egy lehetőség, az intézmények dönthetik el, hogy szükségesnek tartják-e és hány iskolaőr tudja garantálni a biztonságot.
A kormányzati honlapra felkerült tervezet szerint iskolaőröket alkalmazhatnának a nevelési és oktatási intézmények a Belügyminisztérium tervei szerint. Az őrök megakadályozhatnák, hogy a tanköteles korú diákok a tanítás vége előtt - igazolatlanul - elhagyják az iskolát, jogosultak lennének betartatni a házirendet, elfogni azokat, akik bűncselekményt vagy szabálysértést követtek el, továbbá meggátolhatnák az intézmény területére való jogosulatlan belépést.
A kormányzati honlapon közzétett törvénytervezet szerint mindennek érdekében módosítanák a tavaly elfogadott, új köznevelési törvényt, hasonlóan a rendőrségről szóló jogszabályhoz, amelyben kimondanák: azt a tanköteles korú diákot, aki nem tudja igazolni, hogy a tanítási óráról vagy az iskola által szervezett kötelező foglalkozásról engedéllyel hiányzik, a rendőrök az igazgatóhoz kísérhetik, vagy a nevelési-oktatási intézménnyel történt előzetes egyeztetés után oda útba indíthatják. Az MSZP Pedagógus Tagozata csütörtökön közleményben reagált a tervezetre, jelezve, hogy megdöbbenéssel és felháborodással fogadták a hírt.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).