Iskolai smasszerek: speciális képzést kapnának az őrök

Az iskolaőrség létrehozásának célja az iskolák belső rendjének fenntartása, a tanítás zavartalanságának garantálása -...

  • Eduline
MTI Fotó: Kovács Tamás

Az iskolaőrség létrehozásának célja az iskolák belső rendjének fenntartása, a tanítás zavartalanságának garantálása - mondta a Belügyminisztérium szóvivője csütörtökön. Nagy Linda - utalva az MSZP-nek a kezdeményezést támadó közleményére - azt hangsúlyozta: szó nincs erőszakosságról, rendészeti szervezetről, kényszerítő eszközök  alkalmazásáról. 

Hozzátette, a kormány célja, hogy gondoskodjon az iskolákban a biztonságról - a gyerekekéről és a pedagógusokéről egyaránt. Az iskolaőr feladata, hogy megóvja és fenntartsa ezt a biztonságot, ne mászkálhassanak idegenek ki-be az intézményekben, mint ahogy ez sok esetben megtörtént - jegyezte meg. A tervekről szólva a szóvivő elmondta: az iskolaőrök speciális képzést kapnának, hogy értsenek a rendfenntartáshoz és a gyerekek nyelvén egyaránt. 

Az iskolaőr - fejtette ki - azzal egyenértékűen fog fellépni, amit tapasztal. Példaként említette, ha például lopáson érnek valakit az iskolában, a tettest ugyanúgy visszatarthatják, mintha ez az utcán történik bárki mással. Az iskolaőrök az iskola falain belül betartatják a házirendet és megakadályozzák, hogy bűncselekmények történhessenek - mutatott rá. 

Nagy Linda beszélt arról is, hogy több iskolafenntartó pozitívan fogadta a kezdeményezést. Elmondta: a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal összhangban készül el a jogszabálytervezet, amely május közepén kerülhet a parlament elé. 

A szóvivő arra a kérdésre, hogy becsléseik szerint hány iskolaőrre van szükség, azt mondta: ez egy lehetőség, az intézmények dönthetik el, hogy szükségesnek tartják-e és hány iskolaőr tudja garantálni a biztonságot. 

A kormányzati honlapra felkerült tervezet szerint iskolaőröket alkalmazhatnának a nevelési és oktatási intézmények a Belügyminisztérium tervei szerint. Az őrök megakadályozhatnák, hogy a tanköteles korú diákok a tanítás vége előtt - igazolatlanul - elhagyják az iskolát, jogosultak lennének betartatni a házirendet, elfogni azokat, akik bűncselekményt vagy szabálysértést követtek el, továbbá meggátolhatnák az intézmény területére való jogosulatlan belépést.

A kormányzati honlapon közzétett törvénytervezet szerint mindennek érdekében módosítanák a tavaly elfogadott, új köznevelési törvényt, hasonlóan a rendőrségről szóló jogszabályhoz, amelyben kimondanák: azt a tanköteles korú diákot, aki nem tudja igazolni, hogy a tanítási óráról vagy az iskola által szervezett kötelező foglalkozásról engedéllyel hiányzik, a rendőrök az igazgatóhoz kísérhetik, vagy a nevelési-oktatási intézménnyel történt előzetes egyeztetés után oda útba indíthatják. Az MSZP Pedagógus Tagozata csütörtökön közleményben reagált a tervezetre, jelezve, hogy megdöbbenéssel és felháborodással fogadták a hírt.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.