Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Az antiszegregációs kerekasztal által javasolt formában fogadott el egy módosítást a nemzeti köznevelési törvényen az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága pénteken.

A jogszabály kormány által beterjesztett módosítása rendeletalkotási jogot biztosít a kabinetnek a többi közt a vallási vagy nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésével kapcsolatban olyan módon, hogy annak során figyelembe kell venni az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló törvényt. Az antiszegregációs kerekasztalban résztvevő szervezetek kérésére ez azzal egészül ki, hogy a rendeletalkotás során különös tekintettel kell lenni a jogellenes elkülönítés tilalmára.
Az MSZP a pénteki ülés előtt azt kezdeményezte, hogy a témában egyáltalán ne biztosítson rendeletalkotási jogot a kormánynak a köznevelési törvény, álláspontjuk szerint ugyanis a kérdés így kikerül az Országgyűlés felügyelete alól. Javaslatukat a bizottság nem fogadta el. A testület előtt Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár azt hangsúlyozta: a miniszter kötött mandátumot kap a rendeletalkotásban. Hozzátette: az Egyenlő Bánásmód Hatóság gyakorlata azt mutatja, hogy szükséges az eljárásjogi kérdések rendezése.
Ahogy korábban megírtuk, a Debreceni Ítélőtábla november elején kötelezte jogerős ítéletben a nyíregyházi Huszár-telepen működő iskolát arra, hogy szüntesse meg a szegregált oktatást, az intézményben ugyanis csak cigány diákokat tanítanak. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a per során az iskolát fenntartó Görög Katolikus Egyház mellett tanúskodott. A kormány november 18-án nyújtott be módosító javaslatot a köznevelési törvényhez, amely lehetővé tenné, hogy a mindenkori felelős miniszter rendelettel határozhatná meg, mi számít a diákok elkülönítésének, és mi nem, akár a bírósági ítélettel szemben is.
Kedden tizenegy civil szervezet levélben arra kérte Székely László ombudsmant, szólaljon fel a parlamentben a köznevelési törvény egy tervezett kormányzati módosítása ellen, amely szerintük lehetővé tenné a gyerekek iskolai elkülönítését, az oktatásért felelős miniszternek felhatalmazást adva arra, hogy engedélyezze az iskoláknak a szegregálást.
A tárca aznap azt közölte az MTI-vel: a tervezett módosítás nem teszi lehetővé a gyermekek elkülönítését, nem hatalmazza fel az oktatásért felelős minisztert arra, hogy eltekintsen az elkülönített oktatás törvényi tilalmától.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).