Iskolai szegregáció: így változhat a köznevelési törvény

Az antiszegregációs kerekasztal által javasolt formában fogadott el egy módosítást a nemzeti köznevelési törvényen az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága pénteken.

  • eduline/mti
Shutterstock

A jogszabály kormány által beterjesztett módosítása rendeletalkotási jogot biztosít a kabinetnek a többi közt a vallási vagy nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésével kapcsolatban olyan módon, hogy annak során figyelembe kell venni az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló törvényt. Az antiszegregációs kerekasztalban résztvevő szervezetek kérésére ez azzal egészül ki, hogy a rendeletalkotás során különös tekintettel kell lenni a jogellenes elkülönítés tilalmára. 

Az MSZP a pénteki ülés előtt azt kezdeményezte, hogy a témában egyáltalán ne biztosítson rendeletalkotási jogot a kormánynak a köznevelési törvény, álláspontjuk szerint ugyanis a kérdés így kikerül az Országgyűlés felügyelete alól. Javaslatukat a bizottság nem fogadta el. A testület előtt Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár azt hangsúlyozta: a miniszter kötött mandátumot kap a rendeletalkotásban. Hozzátette: az Egyenlő Bánásmód Hatóság gyakorlata azt mutatja, hogy szükséges az eljárásjogi kérdések rendezése. 

Ahogy korábban megírtuk, a Debreceni Ítélőtábla november elején kötelezte jogerős ítéletben a nyíregyházi Huszár-telepen működő iskolát arra, hogy szüntesse meg a szegregált oktatást, az intézményben ugyanis csak cigány diákokat tanítanak. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a per során az iskolát fenntartó Görög Katolikus Egyház mellett tanúskodott. A kormány november 18-án nyújtott be módosító javaslatot a köznevelési törvényhez, amely lehetővé tenné, hogy a mindenkori felelős miniszter rendelettel határozhatná meg, mi számít a diákok elkülönítésének, és mi nem, akár a bírósági ítélettel szemben is.

Kedden tizenegy civil szervezet levélben arra kérte Székely László ombudsmant, szólaljon fel a parlamentben a köznevelési törvény egy tervezett kormányzati módosítása ellen, amely szerintük lehetővé tenné a gyerekek iskolai elkülönítését, az oktatásért felelős miniszternek felhatalmazást adva arra, hogy engedélyezze az iskoláknak a szegregálást. 

A tárca aznap azt közölte az MTI-vel: a tervezett módosítás nem teszi lehetővé a gyermekek elkülönítését, nem hatalmazza fel az oktatásért felelős minisztert arra, hogy eltekintsen az elkülönített oktatás törvényi tilalmától.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.