Iskolai szegregáció: így változhat a köznevelési törvény

Az antiszegregációs kerekasztal által javasolt formában fogadott el egy módosítást a nemzeti köznevelési törvényen az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága pénteken.

  • eduline/mti
Shutterstock

A jogszabály kormány által beterjesztett módosítása rendeletalkotási jogot biztosít a kabinetnek a többi közt a vallási vagy nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésével kapcsolatban olyan módon, hogy annak során figyelembe kell venni az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló törvényt. Az antiszegregációs kerekasztalban résztvevő szervezetek kérésére ez azzal egészül ki, hogy a rendeletalkotás során különös tekintettel kell lenni a jogellenes elkülönítés tilalmára. 

Az MSZP a pénteki ülés előtt azt kezdeményezte, hogy a témában egyáltalán ne biztosítson rendeletalkotási jogot a kormánynak a köznevelési törvény, álláspontjuk szerint ugyanis a kérdés így kikerül az Országgyűlés felügyelete alól. Javaslatukat a bizottság nem fogadta el. A testület előtt Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár azt hangsúlyozta: a miniszter kötött mandátumot kap a rendeletalkotásban. Hozzátette: az Egyenlő Bánásmód Hatóság gyakorlata azt mutatja, hogy szükséges az eljárásjogi kérdések rendezése. 

Ahogy korábban megírtuk, a Debreceni Ítélőtábla november elején kötelezte jogerős ítéletben a nyíregyházi Huszár-telepen működő iskolát arra, hogy szüntesse meg a szegregált oktatást, az intézményben ugyanis csak cigány diákokat tanítanak. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a per során az iskolát fenntartó Görög Katolikus Egyház mellett tanúskodott. A kormány november 18-án nyújtott be módosító javaslatot a köznevelési törvényhez, amely lehetővé tenné, hogy a mindenkori felelős miniszter rendelettel határozhatná meg, mi számít a diákok elkülönítésének, és mi nem, akár a bírósági ítélettel szemben is.

Kedden tizenegy civil szervezet levélben arra kérte Székely László ombudsmant, szólaljon fel a parlamentben a köznevelési törvény egy tervezett kormányzati módosítása ellen, amely szerintük lehetővé tenné a gyerekek iskolai elkülönítését, az oktatásért felelős miniszternek felhatalmazást adva arra, hogy engedélyezze az iskoláknak a szegregálást. 

A tárca aznap azt közölte az MTI-vel: a tervezett módosítás nem teszi lehetővé a gyermekek elkülönítését, nem hatalmazza fel az oktatásért felelős minisztert arra, hogy eltekintsen az elkülönített oktatás törvényi tilalmától.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.