Iskolaállamosítás: a "műbalhékon" kívül semmi probléma nincs?

Marekné Pintér Aranka, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elnöke szerint eszköz nélkül, az emberi...

  • MTI
Fülöp Máté

Marekné Pintér Aranka, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elnöke szerint eszköz nélkül, az emberi erőforrásokra építve hajtották végre a közoktatás átalakítását. A Klik elnöke a tankerületi igazgatók regionális értekezletén szerdán Veszprémben azt mondta, azokat az eszközöket, amelyekkel rendelkeznek az önkormányzatok, iskolák és kormányhivatalok segítőkészségének köszönhetik.

Az oktatás ügyére sokkal nagyobb figyelem jut, mint például a kormányhivatalok vagy a járások kialakítására, "de ebben jó is van, mert a sajtó figyelme azt is jelenti, hogy a hibakeresés feladatát mások végzik el, nekünk csak a megoldásra kell koncentrálnunk" - jegyezte meg.

Most jönnek a napi feladatok, amikor a tankerületi igazgatóknak azzal a bátorsággal és önbizalommal kell végezniük a munkájukat, hogy a hálózatos felépítésben számíthatnak a központ segítségére, az adott helyzetben azonban nekik kell reagálniuk. Ez a legnagyobb feladat, ezért is tartanak regionális értekezletet - fejtette ki az elnök.

Porga Gyula (Fidesz-KDNP), Veszprém polgármestere megnyitó beszédében kijelentette: voltak félelmei az átalakítás sikerét illetően, de a változtatás mégis gördülékenyen, minimális konfliktussal ment végbe, és ezért a tankerületi igazgatók sokat tettek.

Legyenek büszkék az elvégzett munkára és arra, hogy ennek nagy alkotómunkának a részesei lehettek, hiszen kisebb-nagyobb "műbalhékon" kívül gyakorlatilag semmilyen jelentős probléma nem adódott - mondta.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.