A Közel-Keleten a legnagyobb szükség az oktatás és az egészségügy, valamint az alapvető közműszolgáltatások újjászervezésére van - mondta a Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hétfőn az M1-en.
Rétvári Bence - aki háromnapos közel-keleti útjáról számolt be - elmondta, azért utazott Irakba, hogy helyben egyeztessen helyi egyházi vezetőkkel az otthonukból elüldözött keresztényeknek nyújtandó humanitárius segítségről.
A parlamenti államtitkár szerint nagy nehézséget okoz, hogy a keresztényeket elüldöző Iszlám Állam távozása után is sok helyen ellenségesek a településükre visszatérni szándékozó keresztényekkel. Elmondta, az ottani keresztény vezetőkkel folytatott megbeszélés után egyértelmű volt, hogy helyben szeretnék közösségük jövőjét újraindítani.
Rétvári Bence említést tett egy magyar pénzügyi segítséggel épülő iraki iskolaépület újjáépítéséről, valamint arról, Magyarország hárommillió eurót fizetett be a szíriai újjáépítési alapba (Madad-alap), amelynek révén helyi civil szervezetekkel együttműködve segítenek az ott élő embereknek.
Az államtitkár úgy fogalmazott, ebben a térségben a humanitárius lehetőségek szélesek, és a nyugati világnak erkölcsi kötelessége segíteni.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
