Egyre nagyobb a káosz tankönyvügyben, senki nem tudja, mi a szabály

Ingyenes, de használt. Ingyenes és új, de vissza kell adni év végén. Nem szabad beleírni, vagy éppen azt csinál vele a gyerek, amit akar – iskolánként (akár osztályonként) változik, hogy hol mit lehet kezdeni az első évfolyamokban az év elején kapott tankönyvekkel.

  • Eduline
MIT/Rosta Tibor

A zavart az okozza, hogy a tartós tankönyvek 2013-ban bevezetett rendszerét felülbírálták – az 1. és 2. osztályosoknál azóta már el is törölték –, mivel rengeteg pedagógus és szülő tiltakozott, mondván: akadályozza a munkát és a hatékony tanítást, hogy a legkisebbek nem írhatnak a könyvekbe - írja a Vasárnapi Hírek.

„Rengeteg nehézséget okoz, hogy a gyerekek nem írhatnak a könyvekbe, nem húzhatnak alá, nem tehetnek jelöléseket, éppen ezért elsikkad a lényeges információ, nem rögzül, aminek kellene. Ezért sokszor inkább fénymásolok” – mesélte egy tanítónő a lapnak.

pixabay

Sokszor azt sem lehet tudni előre, hogy év végén valóban vissza kell-e majd adni a könyveket, ugyanis tavasszal a tankönyvrendeléseknél kiderülhet: jut annyi keretösszeg egy-egy évfolyam könyveire, hogy mindenki újat kapjon. Vagyis menet közben derül ki, hogy a felsőbb évfolyamos mégiscsak megtarthatja majd a kölcsönzött könyvet.

Ez a helyzet egy újabb problémát vet fel: az iskolai könyvtárak tankönyvraktárként funkcionálnak, miközben más könyvek vásárlására egy fillért sem kaptak például idén. 

Titokzatos könyvek tűnnek fel Budapest utcáin: zseniális akcióba kezdett egy blogger

Találtatok egy gazdátlan könyvet Budapest valamelyik pontján? Lehet, hogy nem véletlenül "hagyta el" a tulajdonosa. "Szeptember 4-től kezdve 21 könyvet fogok elhagyni 21 nap alatt, azaz naponta egyet. Ezeket a könyveket nem véletlenszerűen választom ki, valamilyen szempontból értéket képviselnek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.