Egyre nagyobb a káosz tankönyvügyben, senki nem tudja, mi a szabály

Ingyenes, de használt. Ingyenes és új, de vissza kell adni év végén. Nem szabad beleírni, vagy éppen azt csinál vele a gyerek, amit akar – iskolánként (akár osztályonként) változik, hogy hol mit lehet kezdeni az első évfolyamokban az év elején kapott tankönyvekkel.

  • Eduline
MIT/Rosta Tibor

A zavart az okozza, hogy a tartós tankönyvek 2013-ban bevezetett rendszerét felülbírálták – az 1. és 2. osztályosoknál azóta már el is törölték –, mivel rengeteg pedagógus és szülő tiltakozott, mondván: akadályozza a munkát és a hatékony tanítást, hogy a legkisebbek nem írhatnak a könyvekbe - írja a Vasárnapi Hírek.

„Rengeteg nehézséget okoz, hogy a gyerekek nem írhatnak a könyvekbe, nem húzhatnak alá, nem tehetnek jelöléseket, éppen ezért elsikkad a lényeges információ, nem rögzül, aminek kellene. Ezért sokszor inkább fénymásolok” – mesélte egy tanítónő a lapnak.

pixabay

Sokszor azt sem lehet tudni előre, hogy év végén valóban vissza kell-e majd adni a könyveket, ugyanis tavasszal a tankönyvrendeléseknél kiderülhet: jut annyi keretösszeg egy-egy évfolyam könyveire, hogy mindenki újat kapjon. Vagyis menet közben derül ki, hogy a felsőbb évfolyamos mégiscsak megtarthatja majd a kölcsönzött könyvet.

Ez a helyzet egy újabb problémát vet fel: az iskolai könyvtárak tankönyvraktárként funkcionálnak, miközben más könyvek vásárlására egy fillért sem kaptak például idén. 

Titokzatos könyvek tűnnek fel Budapest utcáin: zseniális akcióba kezdett egy blogger

Találtatok egy gazdátlan könyvet Budapest valamelyik pontján? Lehet, hogy nem véletlenül "hagyta el" a tulajdonosa. "Szeptember 4-től kezdve 21 könyvet fogok elhagyni 21 nap alatt, azaz naponta egyet. Ezeket a könyveket nem véletlenszerűen választom ki, valamilyen szempontból értéket képviselnek.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.